Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - J. Bolsakov: Útban a termelékenység növelése felé

narovcsati és a moksáni járások körzete. Kendertermő vidék ez, itt terem a megye kendertermésének 60%-a, kendergyárai régi nagyhírű gyárak. A vasútvonalak közelében fekvő gazdaságokban kender helyett cukorrépát termesztenek. Szarvasmarha-, és sertéstenyésztése fejlődik szépen. A negyedik zóna Penza város környékének a körzete, a penzai járás területe. Ez a körzet Penza lakosságát látja el élelmiszerrel. Különösen hagymatermesztése fejlett. Az ötödik zóna a kanaskivi, kuznyecki, lopatinszki, nyeverhinszki és a semseni járások területe. Főleg burgonyát termesztenek, napraforgót termesztenek és dolgoznak fel, folyók mentén terem a kender. Szarvasmarha-állományuk nagy, magas tejhozammal. Végül a hatodik zóna három járásból áll, a gorodiscsenszki, nyikolszki és a szosznoborszki járásból. Ennek a zónának a talaja terméktelen, világosszürke homokos erdei talaj. Itt sok erdő van. A gazdaságok legtöbbje az utaktól igen távol esik. Mindez rá is nyomja bélyegét a körzet mezőgazdaságára. A fentiekben vázolt szervezeti és gazdasági intézkedéseket következetesen hajtották végre. Ennek köszönhető, hogy megyénkben már kirajzolódott a kolhozok, a szovhozok mezőgazdasági vagy állattenyésztő profilja, jellege. Jelenleg ugyanis a gabonafélék zöme 180 gazdaságban terem, cukorrépa 159-ben. Krumpli és zöldség termesztése 112 gazdaságra van koncentrálva, a kenderé 49-ben. Tej- és marhahústermeléssel minden állami gazdaság és kolhoz foglalkozik, de 61 gazdaság külön erre van specializálva. Sertéstenyésztéssel és hizlalással 80 sertéstelep és hizlalda foglalkozik külön. 46 gazdaság csak szarvasmarhát nevel és hizlal, 15 kolhoz és szovhoz pedig csak baromfit nevel, tojást, baromfihúst termel, két baromfitelep csak tojást. A mezőgazdaság egyes ágainak ésszerű szakosítása nagyban növeli a ter412 A vetés szép