Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - SZEMLE

amikor még „csak" fiatal, dolgozó ember volt. A szerző két fogalom köré csoportosítja mondanivalóját. Ezek: a munka és az önképzés. Igaza van, Szabó Pált valóban ezek érlelték íróvá. Jó forrásanyag alapján készült el Fischer Edit munkája. (Gyóni Géza szarvasi és békéscsabai diákévei.) A középpontban a korán verselő diák áll, aki az érettségi felé haladva egyre inkább mutogatja oroszlánkörmeit. A diák Gyóni bemutatása azonban lehetőséget ad Fischer Editnek, hogy szóljon a korabeli vidéki iskolák életéről és érintse a dualizmus közjogi harcait is. Salzner Gabriella írásán (József Attila és Mezőhegyes) is látszik, hogy szerzője ismeri a témával kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket és azokat alkotó módon használja fel. Kronológiai pontosság és a korabeli publicisztika ismerete jellemzi Benedek Zsuzsa és Supala Ágnes dolgozatát. (Móricz Zsigmond előadói körútja Békés megyében 1927 febr.—márc.) Érdemes lenne a szerzőpárnak teljesebbé tenni ezt a témát, hiszen Móricz — más alkalommal — megyénk több helységében is járt hasonló céllal. Bartóky József írói munkássága nem tartozik irodalmunk első vonalába. írói pályája élete utolsó nyolc évére esett, s az anyagi biztonságot nyújtó államtitkári nyugdíj nem kényszerítette arra, hogy a társadalom problémáit mélységében is megismerje. Korának azonban eléggé ismert írója volt, tagja a Kisfaludy Társaságnak, akadémiai díjat is nyert. Gajdács Mária szándéka — megóvni a feledéstől a békéscsabai születésű Bartókyt — azonban feltétlenül dicséretes. Nyomdaipari vonatkozásban megyénk — országos mércével mérve is — igen előkelő helyet biztosított magának. Ennek kivívása két művész-nyomdász család, a gyomai Kner és a békéscsabai Tevan érdeme. A Tevan Könyvtár 213 számát — összesen 81 kis kötetet — kronológiai sorrendben Faragó Ilona és Petri Miklós dolgozata ismerteti. A magyar irodalmat 36, a világirodalmat 45 kötet reprezentálja. A modern olcsó könyvtár sorozat ősének tekinthetjük ezeket a könyveket, s igen mérsékelt áruk biztosította, hogy 1911 és 1921 között rangos szellemi táplálékhoz juthassanak a szerényebb jövedelműek is. Az ismertetés a legnagyobb dicséretet érdemli. III. Bartók Bélát erős családi szálak fűzték megyénkhez. Talán ez is közrejátszott abban, hogy itt kezdte el 1906-ban népdalgyűjtő munkáját. Békés megyei kutatásainak emlékét Dobozon, Korösladányban és Vésztőn őrzi emléktábla. Nóvé Béla színvonalas dolgozata határozott tehetséget árul el, s a forrásanyaggal bánni tudó alapossága sok felnőttnek sem válna szégyenére. A gyomai középiskola névadójának — Kiss Lajosnak — állít emléket az épület előcsarnokában elhelyezett emléktábla. A gyomai születésű betűszedő-nyomdász — és nem betűszedő-munkás, mint Kokavecz Iván írja — irodalmi munkássága a szerző szerint ma már inkább dokumentum értékű. Igaza van. Kiss Lajos életpályája azonban megérdemli azt az elismerést, hogy névadója legyen a nagyközség középiskolájának. Erkel Ferenc emlékét szülővárosában, Gyulán hirdeti emléktábla. Kristóf Elza dolgozata ügyesen mutatja be Erkel életének gyulai vonatkozású eseményeit. Keserű csalódásokon és sok gáncsoskodáson győzni tudó művész, Kohán György halhatatlanságát hirdeti Gyula másik emléktáblája. A művészet szeretetéről tanúskodó sorok dicséretére válnak a szerzőnek, Fülöp Nórának. Lovas Imre dolgozata a Kétegyházán született Márki Sándorról ír, aki életével és munkásságával a középiskolai tanárok példaképe lehet. Az egyetem elvégzése után ő is vidéki katedrán kezdte pályafutását, de akaratereje és szorgalma segítségével történészprofesszor, majd a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. Szülőfalujában emléktábla hirdeti nevét. Gáspár Ágnes és Knapcsik Judit az egykori szarvasi gimnázium falán látható tíz emléktábláról ír, méltatva Tessedik Sámuel, Kemény Gábor, a nagy pedagógus, Inczédi László, Hoitsy Pál, a geológus Szontágh Tamás, Bartóky József, Gyóni Géza, Szabolcska Mihály, Chován Kálmán és Székely Mihály repülőmérnök érdemeit. E nevek ékes bizonyítékai Szarvas kulturális múltjának. Dapsy Gizella, az írónő ma már kevésbé ismert. A közéleti személyiség és a nőmozgalom bátor harcosa azonban tiszteletet ébreszt a ma emberében is. Nevét méltán őrzi a szeghalmi emléktábla. Meszlényi Sarolta jó stílusú írása mél389