Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - SZEMLE

SZABÓ FERENC: BANNER JÁNOS ÖT BÉKÉSI TANULMÁNYA (A Bibliotheca Bekesiensis 7. kötete) A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola dr. Papp János szerkesztésében 1967 óta folyamatosan megjelenő, külsejében-tartalmában egyformán rangos és igényes — országosan is egyre inkább számontartott — sorozatának újabb száma a két esztendeje elhunyt Banner János rendkívül gazdag életművéből merít. A dr. Becsei József hozzáértő válogatása és gondos sajtó alá rendezése alapján született gyűjtemény a városi rangra emelt, várossá fejlődött Békés tanácsának áldozatkészségéből látott napvilágot. (A messzenyúló múlttal büszkélkedő település az elődök küzdelmes életét e kötettel, a város jelenét és jövőjét a szinte egyidőben kiadott „Békés, az átalakuló agrárváros" c. kitűnő monográfiával, — szintén Becsei József munkájával — becsüli meg korunkhoz méltó színvonalon. A két könyv egyszerre való megjelentetése a kiadói politika szempontjából is telitalálat, az olvasó közvélemény figyelmét Békésre vonja.) Banner Jánost — mint sajátmaga is megírta a Békési Élet hasábjain —, ifjúságának legszebb évei, alkotó munkásságának kezdete, kiteljesedése és hatytyúdala egyaránt szorosan és ezernyi szállal Békés megyéhez és a megye névadó városához fűzik. Ma még nem jutottunk el odáig, hogy igazán számbavegyük, mily sokat köszönhet a megye s abban Békés éppúgy, mint a tudományban előtte nemegyszer mostohán kezelt Dél-Alföld az ő fáradságot nem ismerő kutató szenvedélyének, igazi tudóshoz méltó sokoldalúságának, szakmai tekintélyének. Nemcsak az általa vezetett és végzett régészeti feltárások számítanak ma már szinte klasszikus vállalkozásoknak. A gyorsan tovatűnő évtizedekben hovatovább velük egyenértékű, nemesveretű írásokká tette az idő településtörténeti, néprajzi, művelődéstörténeti tanulmányait, kisebb-nagyobb cikkeit, adatközléseit is. A Békési Élet büszkeséggel említheti, hogy 1970— 71-ben — számonként néha kettőt is — nyolc hosszabb-rövidebb dolgozatának adott teret, ezek nagyobb fele is Békéssel foglalkozott. Utolsó, már be nem fejezett munkáját is nekünk szánta, a békési vár mindennapi életéről. Kis példányszámú, nem könnyen fenntartott, de példás műgonddal és a tudomány méltó szolgálatával szerkesztett, szerény külsejű, vékonyka folyóiratokból — a szegedi egyetem felszabadulás előtti maradandó teljesítményei közé tartozó Föld és Ember, valamint a Népünk és Nyelvünk hasábjairól — emelte ki Banner 1922—1930 között írt, ma is gyakran idézett, ám alig hozzáférhető négy írását a Bibliotheca Bekesiensis 7. kötetének összeállítója. Ezekhez illesztette Banner legelső nagyobb megjelent tanulmányát, 1910-ből, a békési magyarság népi építkezéséről. Ez az öt dolgozat a hozzánk legközelebb állók közül való. Mai szemmel átolvasva bárki megérezheti: Megyénkben Banner professzor nevéhez fűződik az a ma már elvégezhetetlen, maradandó munka, amelyet a Nagykunságban és vidékén Györffy István vállalt és vitt véghez. Ahogy Györffy életműve, úgy Banneré is példája annak, hogy a helyi, táji kötődésű, de igényességében magas mércét megütő történeti, földrajzi, néprajzi munkásság, az ilyen irányú törekvés az adott tudományterület igen értékes, önmaga megbecsülését kivívni képes része lehet. Megyénket, Békés városát nem utolsósorban az itt is közreadott öt dolgozat tükrébenadataiban látja az ország történeti, földrajzi, néprajzi kutatása. Még ma is, nemegyszer gyakrabban használva őket az újabb publikációknál. 386