Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tábori György: Békés megyei községi pecsétek néprajzi ábrázolásai

és a Sebes-Körös szabályozása folytán (1855—1879) 7 349 126 köbméter földet mozgattak meg a kubikusok/'"' A lakosság nem nézte jó szemmel a lecsapolás megkezdését, mert féltette megélhetését, amit a víz biztosított számára. De amint több és több föld került szárazra „... már látták és helyeselték a vízszabályozás célját, s annak sikerét féltették," amit „Balogh János földműves, aki feltehetően szeghalmi lakos volt, verses krónikájában így ad elő: Ebben az a fő cél vagyon: Sárrét szárazon maradjon, Belőle szántóföld légyen, Kiből a nép hasznot végyen. Cséfánt is akik megvették, A fizetést érte tették, Akkor majd nyertesek lesznek, Vizet róla ha elvesznek. Akik vagyunk árendások, Birtokozos avagy mások, Mindnyájan aztat kívánnánk, Hogy azt a rétet szánthatnánk/>6 Szeghalomnak két pecsétnyomata ismert: 1. Szalagkeretbe foglalt körirata: SZEGHALOM NAGYKÖZSÉG 1893. A lapka tükrében két egymás fölött ellentétes irányba úszó hal látható. 2. A földbirtokosok címerével ellátott pecsétnyomó. 3. Az 1711-es évszámmal ellátott pecsétnyomó hiányzik. Tótkomlós Sárgaréz pecsétnyomó, esztergályozott fanyélben. Lapjának 0: 35 mm, m: 77 mm. Körirata: BÉKÉS VÁRMEGYE TÖTKOMLÓS KÖZSÉG 1901. A lapka tükrében léckerítés fölött karóra felfutó komló és cseréppel fedett emeletes magtár része látható, azonkívül sugaras napkorong és keresztény félhold helyezkedik el. (Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, lelt. sz.: 65.156.1.) Karácsonyi J. közöl egy másik pecsétnyomatot, melynek szalagkeretbe foglalt körirata: T.KOMLÖS KÖZSÉG PETSÉTJE 1842 (1746). A lapka rajzolata megegyező az előbb leírt pecsétnyomóéval. A helynév utótagját „az akkoriban sűrűn tenyészett vad komlóról vette."

7!? Újkígyós A községet Wenckheim József Antal telepítette a birtokán 1815-ben, amikor „100 dohánykertész-családdal lépett szerződésre,... hogy a csekély díjért bérelt földeken évenként 1000 holdon dohányt termesszenek."^ a Karácsonyi által közölt pecsétnyomat körirata: ÜJ KÍGYÓS H. B. KÖZSÉG PECSÉTJE 1850. A lapka tükrében félkörös levélkoszorú közepén egy szépen erezett dohánylevél vésete látható. Vésztő A Sárrét szélén fekvő község lakossága is a víz adta lehetőségekből élt: „a múlt (18.) században határa még nagyobb részt mocsarakból állott úgy, hogy 1788-ban a mocsár területe 13 122 holdat tett ki. A szántóföld ellenben csak 1815-öt".49 A községen átfolyó Sebes-Kőrösből kifogott nagymennyiségű halat sózott és szárított állapotban Nagyvárad és Debrecen piacain értékesítették, néha Erdély közeli és távolabbi részeire is elvitték kocsikon, hatalmas hordókban. Vizenyős határa kitűnő nádtermő hely volt: „nádat legtöbbet Vésztőről és Szeghalomból indítottak Gyoma irányába"

5

0 a Körösön úsztatva; „1808-ban ők maguk is 2600 öles hosszú csatornát ástak s ez által a határ legnagyobb részét kiszárították ... dúsan termő szántófölddé tették."5l Valószínűleg már erre a korra utal a pecsét rajza: az ekevas és a kaszapenge. Szalagkeretbe foglalt körirata: VESITUI PECSÉT 1740. 368