Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tábori György: Békés megyei községi pecsétek néprajzi ábrázolásai

terülnek el. Ilyen a megye képe a 18. század elején.

6 Csak a telepítések változtatnak némileg a táj arculatán. Az újonnan benépesített helységek lakosságának főfoglalkozását a táj adta lehetőségek szabják meg: a Körösök és a Sárrét mellékét a halászat, a nyugati részét a földművelés jellemzi. Megyénk mostani déli részén, amely vidék korábban Csanád megyéhez tartozott — jelenleg a mezőkovácsházi járás területe — a 19. században telepített községek lakossága dohánytermeléssel foglalkozott.

7 Ezek a termelési ágak a legtöbb esetben elolvashatók a régi községi pecsétekről, mondhatjuk úgy is, hogy a pecsétek elbeszélik községük lakosainak jellemző foglalkozását, azaz tükrözik a táj művelési arculatát, ahogyan a céhpecsétek is a mesterségek szimbólumai. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban 1964-ben megnyílt — Békés megyét bemutató — történeti kiállítás a 18. századot bemutató részében idézi a Hármas Kis Tükör-nek Békés vármegye ismeretére vonatkozó sorait: „Békés vármegyének lapályos határa Ad bőven gabonát szántó munkájára". ugyanúgy Csokonai Vitéz Mihály is csak a földművelést emeli ki Békés megye vonatkozásában: „Így lépked, így kereng Békés vármegyében Az alföldi magyar gazda szűrőjében Hét-nyolc nyomtató ló, midőn patkós lába Tapos a világnak legszebb búzájába."® Ezt a két idézetet azzal kell kiegészítenünk, hogy a Körösök mentén és a Sárrétek szélén elterülő helységek lakossága az említett időben főleg halászatból élt,9 amit községi pecséteik is tanúsítanak, ugyanis azokon a hal motívuma látható. A nyugati területeken fekvő — valóban földművelő — helységek pecsétjeinek lapkájára viszont ekevas, búzakalász, szőlőfürt vagy földműveléssel kapcsolatos szimbólumok kerültek. Már említettük, hogy a mezőkovácsházi járásban fekvő helységeket a 19. században dohánytermelő lakosokkal telepítik be. A gyors hasznot hajtó dohánytermelés Európában a századeleji francia háború és a kontinentális zárlat miatt lendült fel. A nagy kereslet és az emelkedő árak következtében Magyarországon is újabb területeket vontak be a dohánytermelésbe, I" így e táj eddig töretlen legelőit is feltörték. És valóban a táj községeinek pecsétei híven tükrözik ezt a termelési folyamatot, mert azokon a dohánylevél vagy megmunkálásának eszkózanyaga van Devesve. Megállapíthatjuk tehát, hogy a pecsétek rajzolata — a funkcionális használaton túl — híven utal a vidék jellemző természeti, földrajzi viszonyaira és az általuk meghatározott termelési módozatokra, foglalkozási ágazatokra. A pecsétnyomókat hozzáértő mesteremberek, a pecsétmetszők, esetleg rézmetszők, vagy igen gyakran vándor pecsétvésők készítették, ez utóbbiak azonban a mesterséget igen alacsony szinten képviselték. Békés megyében a 18. században valószínűleg cigányok is foglalkoztak készítésükkel, ugyanis a megyének iparát elősegítő helytartótanácsi felhívásra a megye vezetősége 1726-ban azt a választ adja, hogy „ ... legfeljebb is posztócsinálókat kér .. . Más kézművesekre itt szükség nincs, még ácsokra, asztalosokra, kovácsokra sem, mert minden ide vágó szükségleteiket vagy a lakosok maguk készítik, vagy czigányok által készíttetik." H Feltevésünket Tessedik Sámuel is alátámasztja, amikor — rosszallóan — a cigányok pecsétnyomó vésési munkáját említi. 12 A község pecsétjét a 18—19. században a község parasztbírója, vagy ahol a községi közigazgatást már választott jegyző vezette, ez utóbbi őrizte. Megyénknek a 18. századi újjáépítése után több községben a polgári és az egyházi igazgatás erősen összefonódott. Például Békésen 1813-ig a községi pecséttel látták el a református egyházat érintő okmányokat is, amikor is az egyház új, önálló pecsétet kapott. 13 Egynéhány helységnek néha két pecsétnyomója is volt. Ezt a gyakorlatot a vármegye 1823-ban szüntette meg: „Régi időktől fogva Békés Városának 2 petsétnyomója volt, és mindenikkel, mint egyforma Nagyságúval, s Czimerűvel egyformán élt. Egyik az egyik Nótáriusnál, másik a Másiknál lévén; de az 1823-dik Eszt. November 4-én tartatott 362