Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Urakkal-papokkal szembenézve

házon túl, a „köiökgáton", lehevertünk és elmondta: A papok nagy mozgalmat Indítanak aratás után. A keresztényszocialista földmunkás tagozatot akarják tavaszig nyilvánosan megalakítani. A földmunkások szervezetét egy jó keresztény szellemű szervezettel lehet megmenteni a benne terjedő kommunista fertőzéstől: Mégpedig úgy: a főkolompost megnyerni, vagy megfékezni! — Azért mondtam el, Pista koma, mert ha tán mindnyájan nem is lesztek elfoglalva az aratás-cséplési munkában, nem árt, ha néhányan vezető elvtársak tudjátok, mit akar az ellentábor. A főpap olyan vezetőket akar, akik nemcsak a templomban tudnak jól imádkozni, énekelni, hanem szervezni is. Itt Endrődön olyan mintaszervezetet kell létrehozni, amelyhez az ország katolikus földmunkás szervezetei is igazodhatnak... — Ha hallok még olyasmit, ami titeket érdekel, szólok. — Köszönöm, barátom. Gondoltam, nehéz lesz a papoknak lenyelni, hogy otthagytuk jelöltjüket a piactéren meghallgatás nélkül. Na, a papok terveznek, az agrárproletárok végeznek. Kíváncsi vagyok, kit akar Mihály, mint eltévedt bárányt viszszatéríteni az akolba ... Farkasinszki barátom ismert még néhány olyan ifjút is, akik 1919-ben jó vöröskatonák voltak, de különböző ígéretekkel már a keresztény ligához csatlakoztak, akiket a fiatal papok külön oktatnak. Hogy mire készítik elő az ifjakat, még nem tudja. Annyit sejt, nemcsak arra, hogy körmeneten hogyan vigyék a zászlót és a keresztet. Farkasinszki elment. Az elmondottak még a gáton fogtak. Sejtettem, miért kell a papoknak külön oktatni az ifjúságot. .. A választás utáni hetekben kissé szétszóródtunk. Akik a gyomai, szarvasi határban hozzájutottak negyedes kukoricához, mentünk kapálni. Olyan munka, ahová százával mehettek volna, nem mutatkozott. Az egységes kisgazda-kormány mezőgazdasági politikájával elérte, hogy az uradalmak és a tehetősebb parasztgazdák a 4500 koronás búzaár és a 60—80 koronás napszámbér folytán a normálisnál több jövedelemhez jutottak. Nem szükséges itt ismertetni, miből eredt a jövedelemforrás. Mindnyájan tudjuk, minél kevesebb munkabért fizet a munkáltató a munkásnak, annál többet jövedelmez részére a munka. Ennek következménye, hogy ami a munkás munkája eredményeként mint többletjövedelem a munkáltatónál jelentkezik, a munkásnál, mint hiány, nyomorban mutatkozik... A járási munkabér-megállapító bizottság meghívott a cséplési részesbérek jóváhagyására. Elkeserített, hogy a bizottság — bizonyára felsőbb utasításra — még merevebben ragaszkodott, mint a múlt évben a felsőbb hatóság által előírt... „a munkáltató többet nem adhat, a munkavállaló többet nem kérhet..." — rendelethez. Érezve, ott hiába beszélek, eredménye nem lehet, szaktársaimmal megállapodva írtam az alábbit: — „A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének Endrőd mindkét helyicsoport tagjai akik az Endrőd össz munkássága neváben az alábbi kéréssel fordulunk a gyomai járás mezőgazdasági bizottságához: 1. Köztudomású, hogy Endrőd 14 538 lakosságának 70%-a bérmunkás, akik utalva vannak a mindennapi kenyerüket napszámolás, vagy más ehhöz hasonló módon beszerezni családjuk részére. 2. Köztudomású, hogy az endrődi határ területén belül a munkásságnak csak 5 %-a keresheti be családjának az évi kenyerét, 95%-a kénytelen volna idegen határakban vándorolni kenyérkereső munkára. Fájdalom a múlt évi egyik miniszteri rendelet ezt is lehetetlenné tette. Ma még a 95%-ékból csak 15% nyert aratási elhelyezést, a szomszédos határakban, 88% még mindig munka nélkül van. 3. Az éhség veszedelmének elkerülése szempontjából ajánlatos volna olyképpen megoldani a kérdést, hogy a járási mezőgazdasági bizottság vezetősége lépjen érintkezésbe úgy termelőkkel, mint a géptulajdonosokkal, hogy az aratás nélkül maradt földmunkások a gépeknél megfelelő percent ellenében nyernének elhelyezést. És úgy békés megegyezést hozzon létre a munkaadók és munkások között. De nem úgy értve — mint a múltba — hogy hagyja a munkás tömegeket kizsákmányolni még a géptulajdonosoktól is. 4. Abban az esetben, ha a járás mezőgazdasági bizottságának nem állna módjában 344