Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - VITA - Krupa András: Jegyzetek a Békés megyei szlovák lakosok szokásai és hiedelmei kutatásának néhány problémájáról

más népek, népcsoportok nyelvével, szokásaival kerültek kapcsolatba. Egész életük teljesen új társadalmi, anyagi és kulturális környezet hatása alatt kezdett fejlődni/'

2 A telepesek nem alkottak etnikai egységet, legtöbb helyen az eredeti lakóhely különböző területeiről tevődtek össze. Napjainkban a szlovák nemzetiség által lakott helységekben csak elenyésző részben élnek az első telepesek közvetlen utódai. Legtöbbjükben összekeveredtek az eredeti telepesek és a más alföldi helységekből bevándoroltak. Sok helységet a primér szlovák telepek kirajzásai népesítettek be.

4:

! A letelepedés kezdetétől fogva két párhuzamos, de egymástól elválaszthatatlan, egymással kölcsönhatásban levő integrálódási folyamat zajlott le. Egyrészt a letelepedett szlovák nemzetiség körében, másrészt a telepesek és a közvetlen környezet között, mely utóbbi más jellegű volt a magyar—csehszlovák lakosságcsere előtt, amikor még a szlovák helységek nagy része kompakt etnikai egységet alkotott, mint napjainkban, a megritkult és szórványokban maradt szlovákság esetén. Az új lakóhelyen a nemzetiség bensejében lezajlódó egységesülési folyamat az eredeti lakóhelyről hozott regionális különbségek megszüntetését eredményezte,

/,/

| melynek során fokozatosan eltűntek a nyelvjárási és egyéb etnikai különbségek, s néprajzi, nyelvjárási téren minőségben új alakzatokat hozott létre: az alföldi szlovákok kifejlődött nyelvjárása a közép-szlovákiai nyelvjárások déli csoportjába tartozik, de egyikkel sem egyezik meg, bár ezek és bizonyos nyugat-szlovákiai nyelvjárási beütések ötvözetéből formálódott a különböző nyelvjárást beszélő telepesek hosszú együttélése nyomán. Ezért önálló alföldi nyelvjárásnak tekinti a szlovák nyelvtudomány.

4

5 Ugyanez a folyamat zajlott le a népszokások és a hiedelmek terén is; az egységesülés során sajátosan új, csak az alföldi szlovák nemzetiség csoportjaira jellemző népi kultúra fejlődött ki.

4

6 A különböző helyről és műveltségi közegből származó öszszetelepülők együttélése révén idővel egységes s a korábbi kultúráktól eltérő új műveltséget kialakító szituációra rámutattak a magyar néprajzkutatók is.

4

7 Ilyen jelleggel integrálódott a Békés és Csongrád megyei szlovákok csoportja. Ennek ellenére kisebb különbségeket is tapasztalunk Békéscsabán, Tótkomlóson és környékükön élők között (elsősorban nyelvjárási eltérések, de apróbb szokáskülönbség miatt is); a csoporton belül sajátos helyet foglal el külön-külön Szarvas és Mezőberény szlovák lakossága is. Az integrálódási folyamat az individuális végrehajtást kívánó vagy a szűkebb, zárt egységekben (pl. család) végbemenő hiedelmi szokásokra teljes mértékben nem tudott hatni. Minden bizonnyal erre utalnak az egyes karácsonyi szokásoknál meglevő variánsok is.

4

8 Érdekes integráló szerepet töltött be a húszas, harmincas években a Békéscsabán megjelenő népszerű Cabiansky Kalendár is. Több, e környéken gyűjtött szlovák népdalt és szokást tett közzé, melyek általánosan ismertté váltak. A naptár időjárási jóslatai és százesztendős jövendőmondása a szlovák nemzetiség hiedelmi ismeretkultúrájának részévé vált, melynek nyomai a gyűjtés során ma is felbukkannak. A nagyobb szlováklakta helységek — különösen az anyaközségek — kezdettől fogva fontos és ható tényezők. Normatív szabályozó szerepet töltött be a szokások megtartása, illetve elhagyása, a viselet stb. terén Békéscsaba a Békés és Csongrád megyei szlovákoknál általában, de főképpen a csabai kirajzású községekben; ugyanilyen funkciója volt Tótkomlósnak is a vonzáskörében levő helységekben (Nagybánhegyes, Ambrózfalva, Pitvaros, Csanádalberti). 330