Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - VITA - Krupa András: Jegyzetek a Békés megyei szlovák lakosok szokásai és hiedelmei kutatásának néhány problémájáról

relmi varázslat, a szemmelverés elhárítása stb.), emezek száma kisebb, de jelentőségük érezhető: pl. a békéscsabai Békésszki bácsi halála után — aki kiváló mestere volt a rándulások, ficamok gyógyításának — mindjárt akadt utóda. A hiedelmi rendszer felbomlásával a javasok, a csodaorvosok működése is „korszerűsödött", formájában idomult az orvostudományhoz, ill. a gyógynövények, a gyógyszerek egy részét patikában vetetik meg. A jósok aktivitását bizonyos történelmi helyzetek befolyásolják, a 2. világháború után rendkívül megnőtt a szerepük a férjüket, hozzátartozójukat hazaváró asszonyok körében. A csodaorvosok forgalma sokszor nem hiedelmi eredők miatt következik be, hanem a tudomány hiányainak a pótlása céljából, a gyógyulás igényéből fakadóan s elsősorban a gyógyíthatatlan betegségek esetén. Ha hosszantartó betegsége van valakinek, önmaga megnyugtatása érdekében, pszichikai okok miatt keresi fel a gyógykovácsot. A csoda, a véletlen erejében való bizalom szinte szükségszerűen kísérő jelensége a gyógyíthatatlan betegeknek, s ez mindaddig szomorú realitás, míg ezeknek a betegségeknek a gyógyulási módjára nem ad feleletet az orvostudomány. Az életvágy a legracionálisabban gondolkodó embereket is belebuktathatja a gyógyulás keresésének irracionális mámorába. Az időjárás legutóbbi anomáliái, a meteorológia bizonytalansága megnövelte a hazai időjóslás szokáselemeinek a felhasználását, különösen a Luca-naptárét. Ez a magyar—szlovák vegyeslakosú községekben egyaránt tapasztalható, s új jóslatok is születnek: egy királyhegyesi idős magyar ember időjárási jóslata a csanádalberti szlovák lakosok körében is meghallgatásra talált: 1972-ben azért volt száraz tél, s lesz aszályos az egész év, mert egyetlen holdtölte sem esik péntekre, míg 1971-ben három alkalommal is pénteken következett be, ezért volt bőséges ez az esztendő. A szokások elhalásának formai megnyilvánulásai Az egyes szokások megszűnésének, elhalásának a folyamata leginkább formai jegyekben ragadható meg. Mindez számtalan változatban bonyolódik le, az alábbiakban csak néhányat emelünk ki. így pl. bizonyos elemek fokozatos elmaradása, a szokásokat előidéző tényezők háttérbe szorítása, átalakulása vagy megszűnése, a tudatban lezajló különböző jellegű kopási jegyek. Néhány szokáskomplexum az itteni funkcionálása idején is megkopott állapotban volt már a letelepedők eredeti lakhelyéhez viszonyítva. Ilyen például a feketevasárnapi kismenyecskejárás. Ez a szokás, mely önálló szokásként volt ismeretes a 19. század végén

2

4 Tótkomlóson, Nagylakon, Pitvaroson, Csanádalbertin és Szarvason, tulajdonképpen egyik legkopottabb változata az egykori télkihordás, a tavaszüdvözlés, a betegségek elüldözésének fekete-, ill. virágvasárnapi rítusának, mely Szlovákiában, a morva területeken különböző variánsokban általánosan ismert, s magyar, palóc változata a „kiszehajtás". E szokás kopásának egyik előidézője minden bizonnyal a telepítés közben folyó vándorlás. Történeti méretekben folyó kopásának egyes szintjeit a különböző helyen és időben telepített magyarországi szlovákok lakta helységekben fedezhetjük fel. A legtöbb észak-magyarországi községben megmaradt a 32fi