Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - KIÁLLÍTÁS - Tóth Lajos: Ruzicskay György jubileumi kiállítása

rajzot alkot. Ön ebben a formanyelvben és annak értékében oly összhangot fejezett ki az ábrázolásban és a valóságontúli láttatásában, hogy csodálom, és ezért Önnek szerencsekivánataimat fejezem ki". (Párizs, 1972. máj. 7.) Hasonló élményben volt részük a szarvasi kiállítást látogatóinak a Tessedik képregény döbbenetes hatású eredeti rajzai szemlélésekor. A XVIII. századi Szarvas feudális lefojtottsága ellen küzdő, feszítő tessediki energiák terméRuzicskay György szarvasi műtermében kenyítő hatását csodálhattuk. A tessediki életmű legjellemzőbb mozzanatait megelevenítő mozgalmas képsort Tessedik Önéletírásának mondatai fűzik egységes keretbe. A művész bölcsen fogalmazza meg: „Tessedik Sámuel példa arra is, hogy túl mindenen: az Alkotás megmarad és győzedelmeskedik!" A „rajzmű" nemcsak művészi értelemben és vizuálisan nagyhatású; nemcsak esztétikai élménnyel ajándékoz meg. Intellektuálisan is szolgálja Tessedik munkásságának tudatosítását. A tucatnyi magyar és külföldi recenzió az elragadtatás hangján ír Tessedikről és Ruzicskay művészetéről. Gál György Sándor szerint: „Egy európai látókörű tudós élete, az európai hírnevű képzőművész pompás produkciója, európai köntöst kapott". (Magyar Hírlap, 1971. jan. 9.) Ruzicskay emberközelségbe hozta Tessediket azáltal is, hogy megkomponálta a legvalószínűbb Tessedik-portrét. Mint Hegedűs Géza írja: „Arcát meg kellett teremteni. Tessediknek ugyanis egyetlen, igen gyenge, és még így sem hiteles arcképe maradt fenn. Ez nem adott többet, mint keretet: Bele kellett 312