Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - 250 ÉVE ALAPÍTOTTÁK ÚJJÁ MEZŐBERÉNYT - Hentz Lajos: A népi tégla- és cserépvetés Mezőberényben

HENTZ LAJOS A NÉPI TÉGLA- ÉS CSERÉPVETÉS MEZÖBERÉNYBEN (Munkaszervezet és technika egy 1886—1931 között működő kisüzemben) A cserép- és téglagyártás több mint egy évszázada jelentős iparág Mezőberényben. A téglaégetési jog 1848 előtt a földesúri haszonvételek (regáléjogok) egyike volt, amelyet bizonyos összeg ellenében általában átruháztak a községre, egyházra stb. Még 1861-ben is úgy határozott a mezőberényi községi választmány, hogy fenntartja a közlegelőn a „téglaégettetés" jogát, mert kevés az alkalmas föld, s azt a közlegelőkből elvenni már nem lehet. Viszont utasította a községi elöljáróságot, hogy mindig gondoskodjék elegendő tégláról, s a vállalkozót kötelezzék arra, hogy „oly jó minőségű téglát" készítsen, „mint aminő a vasúti indóháznál levő épületek és kutakhoz felhasználtatott".

1 Ezt a határozatot 1863-ban megerősítették, és nem engedték meg a lakosságnak „saját szükségletére téglát égettetni" még „díj fizetése mellett" sem.

2 A községben a kiegyezés előtt folyó építkezésekhez szükséges csekély téglamennyiséget tehát a község saját kezelésében levő, esetleg bérbe adott téglavetőjében állították elő, amelyben téglavető mestert tartottak, munkásokat pedig helyben fogadtak. 1868-ban a község téglavetőjét „árlejtés" útján vállalkozónak adták bérbe.

3 Valószínűleg ugyanilyen körülmények között égettettek téglát az egyházak is. A század utolsó harmadában már nem lehetett a termelésnek ezt a korlátozottságát fenntartani az építőanyag iránti kereslet növekedése miatt. A község megtartotta ugyan a gyárát, mellette azonban a 80-as évek körül magánvállalkozások is alakultak a község belterületétől nyugatra 500—800 méterre, ahol kitűnő minőségű agyagot találtak. (A községi téglagyár is azon a területen létesült.

4) Ilyen magánvállalkozás volt a jelen század elején még működő szerény üzem, mely üzleti papírjain „Tóth László Cserép- és Téglagyára" nevet tüntette fel, valójában azonban sohasem volt gyár, hanem egy vállalkozó szellemű tőkés paraszti gazdasággal egybefonódott manufaktúra. Ezt mutatja mind a benne folyó termelőmunka szervezése, mind annak technikája. Az üzem a múlt század 80-as éveiben keletkezett. Alapítója Tóth Mihály volt, korábban köröstarcsai szűrszabómester. A múlt század második felében már mutatkoztak a szűrszabó mesterség hanyatlásának jelei, s valószínűleg ez bírta rá a jó üzleti érzékű, bizonyos tőkével rendelkező alapítót arra, hogy 237