Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - 1948 ÉVFORDULÓJA - Körmendi János: Adatok a Csanád megyei dohánykertész községek történetéhez 1848/49-ben

JEGYZETEK 1. Takács Lajos: Dohánytermesztés Magyarországon. Bp., 1964. Gyimesi Sándor: A telepítvényes falvak „felszabadulása". = A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. Szerkesztette: Szabó István. Bp. 1965. Barta István: A kormány parasztpolitikája 1849-ben I—II. Századok, 1955, 1956. 2. Oltvai Ferenc: Pitvaros telepítése és küzdelme az úrbéresítésért 1816—1849. Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve 1963/64. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 27. U.Ö.: Mezőkovácsháza község telepítése és fejlődése 1814—1849. Emlékkönyv Mezőkovácsháza község alapításának 150. évfordulójára. Szerk. Dankó Imre. Mezőkovácsháza, 1964. 26. 3. Takács i. m. 95—96. 4. Uo. 99—100. 5. Oltvai: Pitvaros .. . i. m. 27. 6. E községek közvetlenül 1848 előtt a következők: Lele, Beka, Kiskirályhegyes, Töviskés, Kövegy, Pitvaros, Alberti, Ambrózfalva, Marczibányi-Dombegyháza, Nagymajláth, Ref. Dombegyháza, Bánhidi-Dombegyháza, Nagykovácsháza, Ref. Kovácsháza, Tót-Kovácsháza, Kunágota, Apáca, Dombiratos, Kisiratos, Kevermes, Bánhegyes, Földvár, (ifj. Palugyay Imre: Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása. Pest, 1855. 45.) 7. A kertészek kiszolgáltatott életére példa a bánkútiak ismert esete: ahol a kincstári beavatkozáskor a lakosokat erőszakkal eltávolították, házaikat pedig lerombolták. (Miklya Jenő: Csanádapáca. Adatok a község történetéhez, földrajzához, néprajzához. Csanádapáca, 1962. 37.) Kövér-Kovácsháza lakói pedig azért oszlottak szét, mert nem teljesítették a főbérlő Kövér János szerződésben foglalt követeléseit. (Csongrád Megyei I. sz. Levéltár; továbbiakban: CSML I., Csanád vármegyei közgyűlési iratok, 1843 (1836. sz. a.) 8. Oltvai: Mezőkovácsháza i. m. 26—27. 9. A kincstári telepítéssel részletesebben foglalkozik szerzőnek egy másik dolgozata: Nagymajláth betelepítése és élete 1843—49. kézirat. De az ilyenfajta szerződéskötésekről Takács Lajos is szól alapvető munkájában (Takács i. m. 105.). 10. Pesthy Frigyes Helységnévtára. CSML I. mikrofilmgyűjteménye, 543/1970. lt. sz. a. 192—193. A Kis-Komlós elnevezés Alberivel kapcsolatban a szájhagyományban él, és van is alapja, mert tudjuk, hogy 1843-ban az ott élő 114 család közül 66 komlósi (Bernula Mihály—Tamasi Mihály: Csanádalberti a szocialista mezőgazdaság útján. Csanádalberti, 1968. 7. 1.). 11. Részletesebben ld. szerző 9. pontban jelölt kéziratos dolgozatában. 12. Ember Győző: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Bp., 1951. 201—202. 13. Miklya: i. m. 25. 1., illetve CSML I. Csanádapáca község iratai, 16/1848. Itt kell megjegyezni, hogy a nagymajláthiak felhívását több szerző nem kellő megvilágításban idézi munkájéban. így Oltvai: Pitvaros . . . i. m., Bernula—Tamasi: i. m. Mindegyik szerzőnél olyan értelmezést nyer az olvasó szemében, mintha az április 12-i összejövetel eredménye lenne. 14. Erre nézve: Gyimesi: i. m. 178.; Oltvai: Pitvaros . . . i. m. 46.; CSML I. Csanád Megyei Állandó Bizottmányi Gyűlések Iratai (továbbiakban: CSÁBGYI) 136/1848. sz. a. 15. CSML I. CSÁBGYI 136/1848. sz. a. 16. Uo., valamint: Gyimesi: i. m. 178. 17. CSML I. CSÁBGYI 1337/1848. és 1243/1848. sz. a. 18. Gyimesi: i. m. 178—179. 19. Érkövy Adolf: A telepítési kérdésről. . . Bp. 1883. 41. 20. Miklya: i. m. 25. 21. CSML I. CSÁBGYI 468/1848. sz. a. 22. Bernula—Tamasi: i. m. 7. 23. Oltvai: Pitvaros ... i. m. 46. 24. Nagyéri Ref. Egyház Irattára. Iratok 1836—1863. 25. CSML I. CSÁBGY jegyzőkönyve. 1848. november 7. 26. CSML I. CSÁBGYI 1640/1848. sz. a., valamint: Bernula—Tamasi i. m. 9. 1. és Miklya i. m. 33. 1. 217