Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - 1948 ÉVFORDULÓJA - Bálint Ferenc: Az 1848/49-es szabadságharc megyei vezető szerveinek működése és iratai a Békés megyei Levéltárban

Az események gyorsan haladnak a végkifejlet felé: A Védbizottmány külön futárral felterjesztést tesz a belügyminiszterhez „az országban oda, ahol a kormány tartózkodik" és arra hivatkozással, hogy egy osztrák lovascsapat augusztus 3-án már elérte Orosházát, utasítást kér, hogy a megmentendő értékeket a megyeszékhely kénytelen elhagyása esetén hova szállítsák, mert a megye változatlanul bízik a szabadság ügyében és kitart a kormány mellett. (990/1849. sz.) Az ország kormányzójától augusztus 8-án érkezett válasz teljes hatáskörrel megbízta a megye alispánját, hogy oda helyezze a megye székhelyét, ahová jónak látja, ha ezt a hadiesemények megkövetelik. (1052/1849. sz. határozat.) Az ellenség augusztus 10-én eléri Szalontát s a Védbizottmány határozatára a megye Mezőberénybe, majd augusztus 13-tól Gyomára teszi át székhelyét, s intézkedik az állami és megyei javak odamentéséről. (1062/1849. sz. határozat.) A bizottmány utolsó, 1849. augusztus 16-án keltezett jegyzőkönyve (1063. sz. határozat) már nem más, mint az elbukott szabadságküzdelem szomorú fényeinek tudomásulvétele. Az elnöklő Sípos Sándor alispán bejelenti, hogy „miután az ország kormányzója a maga és az összes minisztérium nevében a kormányról folyó hó 11-én a nemzethez intézett nyilatkozatában lemondott s a katonai és polgári összes hatalmat Görgey Arthur mint dictator kezébe tette le s ő ... 3 egész hadtesttel a fegyvert letette... a nemzet ily szerencsétlen helyzetében alig marad egyéb teendő .. . mint lemondani s férfias hűséggel várni be a ránk mért sorsot" .. . Kijelenti, hogy a „fentemlített súlyos helyzetben a haza védelméhez tartozó tárgyak intézésére felhatalmazott védbizottmány eljárása felesleges, működése hasztalanná vált, magát feloszlatja, üléseit végképp megszünteti... Most Isten velünk s egy jobb jövőnek, habár távol, de még mindig biztató reménye". Ezzel a mondattal zárul a Védbizottmány utolsó jegyzőkönyve, melyet Szakái Lajos megyei főjegyző, költő és Petőfi barátja, sajátkezűleg jegyzett. Ez egyben utolsó akkordja volt a forradalmi időszak megyei eseményeinek. A Védbizottmány levéltárunkban levő iratanyaga egy 1849. jan. 16-tól 1849. aug. 16-ig vezetett jegyzőkönyv-kötetből, egy számsorrendes mutatóból és 2 csomó, a jegyzőkönyv határozatszámaival egyezően sorszámozott iratból áll. *** A szabadságharc időszaka megyei vezető szerveinek fentiekben ismertetett iratain kívül az időszak történetének feldolgozásához hasznos kiegészítő adatokkal szolgálnak még Békés megye tisztifőorvosának és Békés vármegye mérnökének kisebb terjedelmű iratai, melyekben a megye egészségügyi helyzetéről, a lakosság és hadifoglyok egészségügyi ellátásáról, illetve a Szemere-kormány által tervezett megyerendezésről, utak-hidak állapotáról találunk adatokat. A szabadságharc iratanyagának ismertetésekor nem mellőzhetők a megye egyes községeinek levéltárunkban őrzött dokumentumai között található 1848/49-es iratok sem, mert annak ellenére, hogy ezek egy része jelentések formájában a megyei szervek iratanyagában is tükröződik, mégis számos olyan adatot találunk, amelyek hasznosan egészítik ki az összképet. Elegendő 204