Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 2. szám - 1948 ÉVFORDULÓJA - Bálint Ferenc: Az 1848/49-es szabadságharc megyei vezető szerveinek működése és iratai a Békés megyei Levéltárban

Az Állandó Bizottmány tagja volt még a megye 4 akkori városának (Gyuía, Csaba, Békés, Szarvas) 20—25 küldöttje és a községek nagyságától függően beküldött átlag 6—14 fő, akik túlnyomó részben a jobbmódú, több telekkel bíró parasztokból, iparosokból és a falusi értelmiségből kerültek ki. Hatásköre általában kiterjedt mindazon ügyekre, amelyeket a megye közgyűlése korábban gyakorolt, de működése szorosan kapcsolódott a megye alispánja által intézett ügyekhez is. A bizottmány szervezetében 1849. június 11-én következett be lényeges változás, amennyiben a helységek által eddig beküldött tagokat választott tagok váltották fel. A bizottmány alakuló gyűlése után megválasztotta az új megyei tisztikart, s első alispánná Szombathelyi Antal helyébe Sípos Sándort, másodalispánná Tomcsányi József helyébe Terényi Lajost, főjegyzővé Szakái Lajost választotta meg, a járási szolgabírákat is újakkal váltotta fel. Ezzel az 1846 júliusi nemesi közgyűlés óta hivatalban levő vezető tisztviselők helyébe új erők kerültek. Nagy feladatokat kellett megoldaniok a megye tisztviselőinek, de a községek elöljáróinak is a honvédelmi harc időszaka alatt, hiszen a nemzetőrség szervezése, a honvédek toborzása, az átvonuló katonaság élelmezése, a belső rend fenntartása állandó készenlétet, erélyt és kitartást követelt minden vezetőtől. Az iratanyagban jól megmutatkozik ez a széles körű tevékenység, amely az egyszerű közigazgatási jellegű feladatoktól a honvédelmi érdekű intézkedésekig terjedt. A bizottmány jegyzőkönyve és az iratok alapján elénk tárul a szabadságharc minden nagyobb eseménye, és megyei vetületben látjuk azok hatását és következményeit. Még csak vázlatosan sem lehet felsorolni az iratanyagban levő, forrásszempontból kiemelkedő fontosságú darabokat, hiszen még a jelentéktelennek látszó jelentések, kérelmek, panaszok is egy-egy mozaikot szolgáltatnak ennek a hősi időszaknak a megismeréséhez. Az alábbiakban mégis megkíséreljük néhány érdekesebb irat vázlatos ismertetésével felkelteni az érdeklődést az irategyüttes iránt, amely egyedülálló fontosságú megyetörténeti forrásanyag: — Mészáros Lázár hadügyminiszter leiratban értesíti Békés megye közönségét (152/1848. ikt. sz. VI. 10.) az újvidéki zendülésről s felhívja Békés megyét is, hogy „azonnal állítsák fel nemzetőrségeiket, saját fegyvereikkel lássák el magukat, és aképp tartsák készen, hogy első felhívására a hazának a már megtámadott Bács—Torontál megye helységeinek védelmére, oltalmára lehessenek". A megyei bizottmány június 14-én tartott rendkívüli ülésén határozatot hozott, hogy „ha a szükség kívánja, fegyverbe állunk népestül", s erről Csongrád megyét is értesítve felkérte, hogy szervezzék meg a két megye között az állandó lovas futárszolgálatot, hogy a rendeletek és tudósítások gyorsan menjenek. — István nádor kir. helytartó leirata a megyéhez (171/1848. VI. 12.), amelyben azzal az indokolással, hogy „az ország különböző részeiben az alattomos bujtogatások vak eszközévé aljasult míveletlen nép egy része sem a szabadság valósításában őszinteséget, sem a közös jog tiszteletében készséget, sem a törvények s azoknak végrehajtói iránt engedelmességet nem tanúsít", elrendeli azonnali hatállyal rögtönítélő bíróság felállítását. — Szombathelyi Antal első alispán és a bizottmány elnökének nyomtatott 199