Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - SZEMLE

VIRÁGH FERENC: A „BATTONYAI FÜZETEK" 16. SZÁMÁRÓL A Takács László által alapított battonyai füzetsorozattal együtt növekszik a délkelet-magyarországi helység ismeretsége. Lassan, de biztosan indult el útjára ez a tudományos vállalkozás, hogy tiszta fogalmaival hasson. Az eddig megjelent számok nemcsak felfedezték Battonya természetvilágát és behatoltak történelmi múltjának számos területeibe, hanem a jelenbe forduló vizsgálódással megkönnyítették a községpolitika mai irányítóinak a dolgát, sőt bizonyos távlatokat vázoltak fel. Nem ismerjük a Battonyai Füzetekben jelentkező fáradság méltatásának mélységét, súlyát sem — a jó társadalmi légkörhöz nemcsak az elfogadás, hanem az észrevétel is hozzátartozik —, már ez a helyi hasznosítás is méltánylásra inspirál. De többről van szó! Az érdem nagyságát növeli a körülmény, hogy nem hivatásos kutató intézmény keretei között születtek a számok, hanem az intézményesítés nélküli eltökéltség, emberség ringatta és ringatja bölcsőjét. — Ki ne gondolkozhatna el ezen a felemelő példán? Jubileumokhoz tett hozzá a sorozat, és elvett az ünneptelen időszakok szürkeségéből. Ebben is keresendő a jelentősége! A 16. szám dr. Kozma Tamásnak, volt battonyai tanárnak, a Köznevelés rovatvezetőjének „Diákéletmód Battonyán" című nevelésszociológiai tanulmányát tette közzé. A cím az ősi diákvárosok, Eperjes, Pápa, Eger, Patak, Zilah és Enyed diákélete köré font legendákat asszociálta első látásra, holott — emlékezve a Füzetek 14. számára — tudjuk, diákhagyományokról nem lehet szó a helységben. Már a bevezetőből kitűnik, nem is ez a téma. Az átmenet társadalma gyorsan változó képleteinek megragadására, Battonya mai lakossága rétegeinek leképezésére vállalkozott dr. Kozma Tamás. A társadalmi összetevők vizsgálata csupán háttér az olvasmányban, a művelődéspolitikai aktualitás jobb megértését szolgálja. Mai pedagógiai gyakorlatunk sokat érintett témája a hátrányos helyzetű tanulók ügye. Tágan értelmezve ebbe a kategóriába tartozik — szinte elsősorban — a pedagógus gyermeke, akivel a mások gyermekével törődés után szüleinek nincs idege foglalkozni. Mivel a fogalomalkotás szándéka arra irányul, hogy a fizikai dolgozók érdemes, tehetséges gyermekei ne kallódjanak el, ne győzedelmeskedjék felettük a kedvezőtlen körülmények összjátéka, komoly elemzés szükséges a fogalom célirányos leszűkítése érdekében. Kozma Tamás a társadalmi struktúra ma használatos statisztikai modellje helyett ajánl jobbat a battonyai lakosságösszetétel vizsgálata alapján. Mivel a battonyai társadalmi képlet azonosítható a mezőgazdasági övezet túlsúlyát érvényesítő más helységek társadalmával, Kozma megállapításai kiinduló lehet új kategórizálási gyakorlathoz. Bár társadalmi fejlődésünk útja az osztálynélküliség felé vezet, s egy idő után álproblémának tűnik majd a rétegek kirajzolása, ahol keresendők az oktatás szempontjából 180