Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - SZEMLE

IMPLOM JÓZSEF: NYELVTUDOMÁNYI DOLGOZATOK 1—7. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékei és Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke 1970-ben új sorozatot indított Nyelvtudományi Dolgozatok címmel. Ebben a sorozatban jelennek meg az e tanszékek kutatási területével kapcsolatos, jobb doktori dolgozatok, kiváló szakdolgozatok és a tanszékek dolgozóinak kisebb tanulmányai. Az elmondottakból következik, hogy az eddig megjelent hét dolgozat tartalmi szempontból igen változatos képet mutat. Van köztük két néprajzi tárgyú dolgozat: Suhajda Ágnes, A föld és a világ keletkezése a Kalevalában meg a vogul énekekben, mondákban (Budapest 1971, 106. lap), — Hajdú Mihály, Az orosházi méhészkedés szakszókincse (Bpest 1972, 133 -f- 3 lap), egy nyelvtörténeti dolgozat: Mátai Mária, A határozószók, névutók és igekötők rendszere a Müncheni Kódexben (Bpest 1971, 206 lap), egy stíluselemző dolgozat; Jánosik Zsuzsa, A tömörítés eszközei Németh László prózájában (Bpest 1971, 88 lap), két népnyelvi hangtani dolgozat: Zilahi Lajos, A zárt í-zés esetei Püspökladány nyelvjárásában (Bpest 1970, 122 + 2 lap), — Szabó Géza, Szempontok az é-zés vizsgálatához (Bpest 1971, 135 + 1 lap), végül A magyar nyelv kutatásának és oktatásának módszertani kérdései című tanulmánygyűjtemény Benkő Loránd születésének 50. évfordulójára munkatársainak és tanítványainak dolgozataiból (Bpest 1971, 242 lap). (A füzetek xerox sokszorosításban A/5 méretben 250 példányban jelennek meg. Áruk egységesen 5 Ft, postán küldve füzetenként +2 Ft postaköltség. Megrendelhető az ELTE I. sz. Magyar Nyelvtudományi Tanszékétől, Budapest, V., Pesti Barnabás utca 1. III. em. 10.) A kutatás és feldolgozás szempontjából egyaránt példamutató, értékes dolgozatok közül folyóiratunk olvasóinak nagy részét elsősorban bizonyára az a két dolgozat érdekli, amelyeknek tárgya a megyében folyó kutatómunkával szorosabb kapcsolatban van. 1. Hajdú Mihály Az orosházi méhészkedés szakszókincse című dolgozatában (Nyelvtudományi Dolgozatok 7. sz.) a ma már eltűnőfélben levő orosházi kasos méhészkedést és annak szakszókincsét ismerteti. Míg Békés megye keleti és északi részein, a Körösök menti réteken, bokros és erdős területeken folyó vadméhkeresésről és méhészkedésről már a török kiűzése utáni időből vannak adataink, a megye nyugati és déli, víz és rét nélküli részein, így Orosházán is csak jó száz esztendeje kezdett elterjedni a kasos méhészkedés. Hajdú Mihály dolgozata ennek a ház (tanya) körüli kasos méhészkedésnek állít emléket, másrészt a mezőgazdaság, háziipar, kismesterségek valamelyik ága szakszókincsének tovább nem halasztható összeírásához és szótárszerű feldolgozásához sokoldalú, hasznos segítséget nyújt. A munka folytatásaképpen kívánatos volna a megyében folyó, immár két és háromnegyed évszázados méhészkedés levéltári adatait összegyűjteni. Bizonyára tanulságos volna a Körös-vidék hely170