Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Fülöp Károly: Emlékeim a szeghalmi Péter András gimnázium kezdő éveiről

testület növekedése miatt azonban 1932. július 1-től kezdve az igazgató fizetését és családi pótlékát évi 1876 P 80 fillérrel kellett kevesbíteni. Hivatkozva a nehéz gazdasági helyzetre, az igazgatótanács kérte az egyházkerülettől az egyházkerületi felügyeleti díj és a debreceni kollégium nagykönyvtári járadékának elengedését, de a kérést az egyházkerületi közgyűlés elutasította. Fizetéskiegészítő államsegély elnyerésére vonatkozó kérésünket viszont a V. K. M. utasította el. Az évek óta semmi haszonbért sem fizető O. F. B. bérlők kimozdítása érdekében folytatott eljárást a Vármegyei Közigazgatási Bizottság megszüntette s az illetőket a bérletben meghagyta. Mivel nemcsak haszonbért, hanem adót sem fizettek, ezt természetesen az alapítványnak kellett helyettük befizetni. Nem járt sikerrel a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara előtt az alapítvány egyezkedési eljárása Grósz Simon bérlővel, a haszonbér módosítására, mert ezt a nehéz gazdasági helyzet miatt ő nem volt hajlandó vállalni. Nevelőtestületünk az anyagi nehézségek között is becsülettel teljesítette kötelességét. Ady Lajos tankerületi főigazgató 1931. jan. 12-én így számolt be iskolalátogatásáról: „Az elért tanítási eredményt, minden meglátogatott órán jónak, több helyen örvendetesen jónak ítéltem. Általános impresszióm az oktató munka kvalitásáról a lehető legjobb. A lelkes és áldozatos tanári munkának köszönhető, hogy az általában véve csak közepes tanulóanyaggal olyan eredményt érnek el, amelyet csak az ország legjobb középiskoláiban tapasztalhatunk. Ez egyaránt dicsősége az igazgatónak s a kialakuló tanárkarnak. Valóban az iskolalátogatónak öröm az oktatás-nevelés ez új, fejlődő műhelyébe betekinteni. Egyetlen dolog van csak, amit aggodalommal kell szemlélnünk: a gazdasági depresszió következtében az iskola anyagi, fizikális feltételei pár év alatt rendkívül sokat romlottak. Ám egy ilyen derék munkásságú iskolát az anyagi nehézségeken azoknak a fórumoknak, amelyek munkásságának hasznát látják (egyház, állam) okvetlenül át kell segíteniük." Sajnos nem tette egyik fórum sem. Az állam minden évben fedezethiány indokával elutasította fizetéskiegészítő államsegély kiutalása érdekében hozzá intézett kérésünket, a szeghalmi ref. egyházközség nem vállalta egyetlen tanszék költségeinek fedezését sem, pedig ezt csak arra az időre kértük, míg tanáraink a fizetéskiegészítő államsegélyt megkapják. Az egyházkerület nem volt hajlandó elengedni az évi 1800 P felügyeleti díj megfizetését, holott a hatodik osztály megnyitásakor új tanárt nem lehetett választani, a többletórákat ingyen kellett tanítanunk. A gazdasági válságnak csak az a haszna mutatkozott iskolánkra nézve, hogy a Szeles Gát mellett épült kórházat nem lehetett megnyitni, s így annak épületét internátusunk elhelyezése végett bérbe vehette az alapítvány. A vezető tanár Pásztor József volt, felügyelő-tanára Bujdosó Ernő és Dékány János. Bujdosó oklevéllel került hozzánk, Dékány gyakorló évét töltötte iskolánkban Breznyánszky, Nagy József és az én vezetésem mellett. Dékány jószívű, érdekes gondolkodású, lelkes fiatalember volt. Ö honosította meg nálunk a ballagás ceremóniáit, s gondos nevelője volt a rábízott tanulóknak. Sajnos a tbc-t, mint halálos kórt hordozta magában, amely 34 éves korában meg is ölte. 1930. augusztusában Békésy kollégánknak az a gondolata támadt, hogy anyagi nehézségeink leküzdésére meg kellene szervezni az egész Sárrét társadalmát. Az ő elgondolásai alapján alakult meg a „Péter András Gimnázium Pártfogósága" néven az a szervezet amely tagdíjak fizetésével, adományok gyűjtésével támogatta az alapítványt. Belügyminisztertől jóváhagyott alapszabály alapján működött, tagjai voltak az egész Sárrét áldozatkész emberei. Anyagi juttatásaiból nemcsak az arra érdemes szegény sorsú tanulók részesültek tandíj és tanszersegélyben, hanem a könyvtárak és szertárak is érezhetően gyarapodtak. A Pártfogóság vezetősége minden iskolai év végén közvacsora rendezésével adta tanújelét hálájának. Ez alkalommal tájékoztatta Békésy kollégánk az adományozó tagságot az egyesület anyagi helyzetéről s az adományok összegszerű felhasználásáról. Mivel a tagok száma több száz volt, a vacsorákat a szabadban, valamelyik internátus udvarán rendeztük, s ezek a hivatalos rész lezajlása után vidám hangulatban nemegyszer a kora reggeli órákig is eltartottak. 1931 szeptemberében a régi posta épületében megnyílt az iskola cserkészotthona Baka Béla parancsnok, Böőr Ferenc és Koppányi Imre cserkésztisztek vezetésével. Az ide jelentkező 17 tanulót sikerült kielégítően elhelyezni. A három tanár nemcsak 156