Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Gecsényi Lajos: A proletárdiktatúra két békési vezetőjének portréjához (Andrássi Gyula és Czibor István)

Megérkezése után azonnal jelentkezett az MSZDP titkárságán és a vasas szakszervezetben. Kedvezően fogadták, pénzbeli segélyt utaltak ki számára. Miután az emigrációban kifejtett tevékenysége miatt a politikai rendőrség már régebben körözte, nem felesége lakására (aki már hónapokkal előbb hazatért) jelentkezett be, hanem anyjánál húzódott meg. Ez azonban csak néhány napra mentette meg a letartóztatástól. 1926. december elsején anyja lakásán őrizetbe vették. Az ügyészség az emigráns lapokban közzétett cikkei miatt emelt vádat ellene. Ezzel egyidőben letartóztatási végzést hoztak ellene a gyulai és balassagyarmati kir. törvényszékek is, tanácsköztársasági működése miatt. 1927. július 20-án került sor a főtárgyalásra a Budapesti kir. E'üntetőtörvényszéken. Czibor addig is előzetes letartóztatásban várta az ítéletet. A tárgyaláson tanúvallomást tettek mellette Peyer Károly, Farkas István, Büchler József, Kabók Lajos szociáldemokrata képviselők, funkcionáriusok. Az ítélet: felmentés s Czibor szabadon hagyta el a tárgyalótermet. Időközben a tanácsköztársasági tevékenysége miatt indított eljárásokat is — elévülés címén — megszüntették. Ezzel az eseménnyel életének folyamatosan ismert szakasza lezárul a kutató előtt s a későbbi időből csak egy-egy adalék villan fel. Ezek arra utalnak, hogy Czibor István az évek folyamán szakított a munkásmozgalommal. 1937ben a jobboldali Nemzeti Munkaközpont budapesti szervezetének egyik titkáraként tűnik fel.

1,

0 1945-ben a fasiszta német csapatokkal Ausztriába evakuál. ahonnan 1946 decemberében tér haza. Az ötvenes években az Állami Gazdaságok Központjában dolgozott. A hatvanas évek elején húnyt el. Czibor István pályáját nehezen tudnánk röviden jellemezni. A munkásmozgalom katonájaként indult, szoros közelségbe került a munkásosztály forradalmi pártjával, majd a mozgalomtól eltávolodva, a reakció oldalán fejezi be életét. Emberi megítéléséhez szükséges az. hogy egész tevékenységét lássuk. Egy-egy történeti eseményben való szerepének megítéléséhez pedig elengedhetetlen, hogy tudjuk, honnan jött, merre tartott. JEGYZETEK 1. A Tanácsköztársaság Békés megyében 1919 (Békéscsaba. 1969) szerk. Szabó Ferenc. 127. és 118. lapok: Molnár Pálné: Munkásmozgalom Békés megyében 1918—1919 c. tanulmányában uo. 104. lap Fancsovits György: A polgári demokratikus forradalom Békés megyében c. tanulmánya 2. Tanulmányok Békéscsaba történetéhez (Békéscsaba, 1970) Szerk. Kristó Gyula és Székely Lajos. 269. I. Fancsovits György: A magyar októberi forradalom és a Tanácsköztársaság Békéscsabán. 3. Sass Ervin: A Tanácsköztársaság kikiáltása és első napjai Békéscsabán. Békési Élet 1968/3 36. 1. 4. MSZMP KB Párttörténeti Intezete Archívuma (PI Arch.) 605. f. 11/18 16. ski. 5. PI Arch. 638. f. 1/1927—

IV—13—1 6. Vas- és Fémmunkások lapja 1912. január 4. (3) 7. PI Arch. 686. f. 212. őe. 265—266. 1. 13