Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Tábori György: Száz éve, 1872-ben szűntek meg a céhek

TÁBORI GYÖRGY: SZÁZ ÉVE, ] 872-BEN SZŰNTEK MEG A CÉHEK A középkori eredetű céhrendszer az egyfajta foglalkozást űző mesteremberek érdekvédelmi csoportosulása volt, a helyi piac kizárólagos uralására, monopolizálására és a verseny kizárására. Széleskörű kiváltságokkal voltak felruházva, amelyeket a városi tanács, de több esetben maga az uralkodó foglalt írásba, illetve erősített meg. A céheket Európa szerte a korabeli gazdasági szükségszerűség hozta létre, és első megjelenési formájukat a középkor szellemének megfelelően sűrűn átszőtték a vallási elemek. Magyarországon a 13. század végén alakulnak meg az első céhek, de a 150 évig tartó török hódítás az Alföldön — így Békés megyében is — megakasztotta működésüket. Békés megyében csak jóval a 18. századi újjáépítés után indult meg a céhek szervezése. Hazánkban a 19. század első fele még a céhkorszak utolsó virágzását jelenti, mert a gazdasági és társadalmi elmaradottság még pár évtizedig kedvez a céhek működésének, ami három tényezőre vezethető vissza: 1. ,,A magyar ipar — részben az osztrák gazdaságpolitika, részben a belső körülmények eredményeként elmaradott a környező országok viszonyaihoz képest. 2. A magyarországi céhrendszer fennállását elősegítette az, hogy a környező területek, főleg az örökös tartományok ipari rendszere hasonló volt. A magyar városok és falvak iparosainak egy része az örökös tartományok céheinél kitanult legényként költözött be az országba — így Békés megyébe is —, másrészt a Magyarországból — megyénkből — útnak induló vándorló legények számára is lehetővé vált, hogy külföldön céhes mestereknél nyerjenek alkalmazást. 3. Magyarországon a feudális ipari keretek fenntartását tette lehetővé az is, hogy 1848-ig a gazdasági élet más területén is feudális viszonyok voltak." Békés megyében az első céhek, a megye egyetlen városában, a megye székhelyén, Békés-Gyulán a 18. század második felében szerveződnek, amelyeknek a megye más helységeiben is voltak fiókczéhei. A céhek 19. századi „utóvirágzása" már nem lehetett tartós, mert a meginduló ipari forradalom technikai vívmányai nálunk is megteremtették a 85