Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - SZEMLE

rületére vonatkozó szövegek, fordítás nélkül, sokoldalú elemzéssel a Körös Népe IV. kötetében jelentek meg, 1963ban.) Közli a volt Csanád megye területét bemutató térképlapok javát is, köztük a Tótkomlóst és Mezőhegyest ábrázoló lapokat. A szövegrészben a Sámsoni puszta, Tótkomlós és Battonya szerepel a ma már Békés megyei helységek közül. *** A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Központja Rácz István és Miklós Róbert szerkesztésében csinos kis kötetben jelentette meg az 1971. májusában Pápán és Vanyolán tartott Vajda Péter Tudományos Ülésszak anyagát. (Bp. 1971. 123 old.) A rendezvények a költő, filozófus, publicista, pedagógus és ismeretterjesztő Vajda Péter születésének 125. évfordulóját köszöntötték. Ortutay Gyula, Fenyő István, Vonsik Gyula és Hegedűs András Vajda munkásságának eddig ismeretlen mozzanataira is felhívták a figyelmet előadásaikban. Miklós Róbert a költő életének főbb, meghatározó eseményeit vonultatta föl. Az 1843—1846 között Szarvason tanárkodó Vajda Péter megyénkbeli éveinek ismeretéhez számos új adatot és szempontot nyújt a kiadvány. A Békési Életben megjelent korábbi tanulmányai után az ülésszak anyagában olvashatjuk Elek László: Vajda Péter munkásságának filozófiai ellentmondásossága című dolgozatát is. Elek László, aki esztendők óta kutatja Vajda életművét — és Vajda Péterről írt monográfiájával a 125. születési évfordulóra kiírt pályázat első díját is megnyerte — előadásában szerteágazó filozófiatörténeti ismeretek birtokában, gondos elemzéssel mutatja be a költő világképének, társadalomszemléletének eredetét, összetevőit, amelyek között a kor minden haladó áramlata megtalálható ilyen vagy olyan arányban. Kár, hogy Vajda — korai halála miatt — nem foglalhatta kerek és egységes rendszerbe alapvetően materialista jellegű nézeteit. Elek László előadásához kapcsolódik Sólyom Jenő hozzászólása, amelyben két, eddig ismeretlen forrásról is beszámolt. Mindkettő Vajda Péter szarvasi éveit teszi ismertebbé. Az egyik a cenzúrával folytatott küzdelmének kevésbé ismert mozzanatait őrizte meg, a másik pedig Vajda könyvtárának jegyzéke. Közel másfélezer kötetes szarvasi könyvtárának későbbi sorsa is jórészt nyomonkövethető a lista alapján. A legfontosabb feltétlenül az, hogy ebből pontosabban megállapítható olvasmányainak köre, az őt ért szellemi hatások skálája. A Tankönyvkiadó jelentette meg Az egyszerűség útja címmel a magyar pedagógia nagy egyéniségei közé tartozó, szarvasi születésű Kemény Gábor (1883— 1948) nemesveretű önéletírását, Kemény Katalin bevezetőjével. (Bp. 1972. 229 old.) Részletesen beszámol Kemény Gábor a szarvasi gyermekévekről, a szarvasi gimnáziumban töltött esztendőkről, a neves tanáregyéniségekről, saját tehetsége kibontakozásának kezdeteiről a gimnázium önképző körében. A költő Gyóni Géza indulását is osztálytársként szemlélhette. Az érettségi után, hosszabb erdélyi tanári működés és 1918/19-es politikai szereplés állt már ekkor mögötte, 1920-ban kanyarodott újra a sorsa Békés megye felé: Két esztendőn át — időnként betegséggel küzdve — a békéscsabai kereskedelmi középiskolában tanított, innen került kényszernyugdíjba, politikai okok miatt. Az iskola légköréről, a tantestület szelleméről nagyon kedvezően ír. *** A Békés megyei munkásmozgalom történetével foglalkozók is hasznosan forgathatják Hollós Ervin: Rendőrség, csendőrség, VKF 2 (Bp. 1971. 432 old. Kossuth Könyvkiadó) c. érdekes munkáját, amely sok adattal, gazdag eredeti dokumentáció alapján, érdekes stílusban ismerteti az ellenforradalmi rendszer elsőszámú erőszakszerveit, felépítésüket, működésüket. A kötet nagyobb részét a hírhedt ún. nyílt nyomozások története (pl. a délvidéki) teszi ki. A munka a megyénkbeliek számára sajátosan helyi anyagot is nyújt: Ismerteti az 1918/19-ben Békéscsabán fontos szerepet játszó Czibor István ellen lefolytatott pereket az 1920-as évekből. Czibor ekkor az emigráció Károlyi Mihály vezette polgári demokratikus szárnyának szolgálatában állva ténykedett Magyarországon, hazatérve a bécsi és párisi emigrációból. „A Viharsarokban történt" c. fejezetben, a nyílt nyomozások között ír Hollós Ervin — eddig nem használt ira521'