Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 3. szám - SZEMLE
rolja a helyi népszokásokat: köztük a lakodalom, halottitor, májusfaállítás, Mikulásjárás stb. Legterjedelmesebb, mintegy gerincét alkotja az olvasókönyvnek a jobbágyságról szóló része (78—182. lap.) Kitűnik belőle, hogy a jobbágysors nem volt mindenütt ugyanaz. A jobbágy a kötelező úrbéri tartozásokon kívül a földesúri konyhára teknősbékával, böjtnapokon friss hallal és évenként egy borjúval is tartozott. Közterhei között vannak: a rabkísérés, útjavítás, levélhordás, salétromásás, kócsagtollgyűjtés is. Irtania kellett a farkasokat, sáskákat és kártékony madarakat. A jobbágy katonafogás, verbuválás, kapituláció útján lett katona. Ez utóbbi azt jelentette, hogy az újonc csak bizonyos időre, 10—12 évre kötelezte el magát. Katonának vitték a munkakerülőket, verekedőket, kóborlókat, de a módosabb gazdák fiaival kivételezés történt. Előfordultak a megyében parasztmozgalmak is, és lehetőség volt az úrbéri terhek pénzbeli megváltására. A legalacsonyabb társadalmi réteget alkották: a cselédek, szolgák, mezei munkások, pásztorok, kanászok, juhászok. Olvashatunk a földművelés kezdetlegesebb és fejlettebb formáiról, a kül- és belterjes gazdálkodásról, a növénytermesztésről, szőlő és gyümölcstermelésről. Tanulságos a megyében dívó dohánykertészetről szóló tudósítás is. Külön fejezet tárgyalja Tessedik Sámuel munkásságát; az állattenyésztés ismertetése után pedig a Mezőhegyesi Katonai Ménesintézetet. Békés megyé • ben a földesúri hatalom miatt a nemesség alig hallathatta szavát. Nagy többségük úrbéri földön gazdálkodó armalista (kisnemes), akik állandó harcban álltak a parasztbírákkal. Jelentősebb volt a nem nemesi származású honorácior (értelmiségi) osztály. Papok, tanítók, orvosok, uradalmi tisztek. Akadtak közöttük jakobinusok is. Az ipari fejlődés a céhek kialakulási és bomlási korára esik. A mezővárosi és falusi iparosok nem polgárok, hanem jobbágyok, zsellérek és szegény nemesek voltak. Csak kiegészítő foglalkozásként űzték az ipart. Megtudjuk, hogy Csabán selyem, Gyulán olaj manufaktúra is van. Több helyen pedig szeszfőző üzem. Érdekes a vízimalmokról, szárazmalmokról és szélmalmokról szóló tudósítás. A kereskedelmet görög boltoskereskedők látják el, akik saját bíráskodásuk alatt külön kompániát alkotnak. A zsidók csak vásárokon árulhatnak, máskor csak nyersbőrt szedhetnek. A gabona- és marhakereskedelem hasznát a kupecek látják. Érdekes és színes a piaci helyzetről, a heti és országos vásárokról adott kép. Gyula és Csaba országos vásárai igen látogatottak voltak. A megyében nem voltak kövesutak. A meglevő földesutak az év nagyobb részében járhatatlanok. Az útjavítás állandó gondját képezte a hatóságoknak. A közlekedés részben vízi úton bonyolódott le. A Körösökön híd hiányában révhajón vagy kompon keltek át. A tűzifát és épületfát az Erdőhátról tutajokon úsztatták le. Érdekes a postai közlekedésről (postakocsi, postaállomás, levélposta) szóló tudósítás is. A jogi élet, önkormányzat, közbiztonság, bíráskodás leírása sok kiegészítő adalékkal járul hozzá eddigi ismereteinkhez. Békés megyében is a földesúri városokban szokásos rend szerint történik a bíró és az elöljáróság megválasztása. A tanács hatáskörébe tartozik a helyi szükségletekhez képest a többi alkalmazottak felfogadása. Különös gondját képezi a hatóságnak a sövényfalú fakéményű, nyitott tűzhelyű építkezés miatt a tűzbiztonság megőrzése. Szigorúan ellenőrizték a megyei, helytartótanácsi és császári tűzrendészeti szabályok betartását. Hasonlóképpen nagy súlyt helyeznek az árvízvédelemre, a Körösök medrének gondozására is. A közrend és közbiztonság fenntartásáról szóló részben olvashatunk a nappali és éjszakai rendről, az ünnepek megüléséről és a külterületi (tanyai) lakosság helyzetéről. Továbbá a gonosztevők, tolvajok, rablók, csavargók, katonaszökevények üldözéséről, a parasztokból álló őrcsapatról stb. Olvasmánynak is érdekes az igazságszolgáltatás rendjének példákkal illusztrált leírása. Ezek között a községi bíró büntetőhatalma. A földesúri bíráskodás: hatáskörébe tartozott: a megyei tömlöc, megyei törvényszék, megyei dologház; a hóhér helyzete és a statárium. Végül boszorkányperekben tartott tanúkihallgatásokat olvashatunk. Megismerkedünk a nép hitvilágával, babonáival. Értesülünk az első óvódákról, az elemi és középfokú oktatásról, a színészet kezdeteiről. Megtudjuk, hogy Gyulán 1806-ban fúvószenekar, Mezőberényben 1844-ben Hangásztársaság működött. 508'