Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Szíj Rezső: A Kner család útja Gyomáig és a nyomda első évtizede I.

son dolgozott. Ezen az utóbbi helyen használt aranyozó szerszámaiból néhány darabot Kner Imre megtalált.

8 Kner Izidor Tótkomlóson még beszélt olyan öregemberrel, aki emlékezett arra, hogy a nagyapa 1848 előtt pár hétig ott kötötte a könyveket. Azután továbbment, másik faluba, mivel egy-egy húsz-harmincezer lélekszámú község sem tudott elegendő munkát adni egyetlen könyvkötőnek sem még rövid hónapokra sem.

9 Említettem, hogy Kner Izidor nagyszülei Gyón községből Békésszentandrásra költöztek, hova családi kapcsolatok is fűzték őket. „Ezt holtig jó hellyé avatta a környező községek híveinek hónaljnyi vastag imádságos könyve" — olvassuk a Félévszázad mesgyéjében.

1

0 A szlovák lutheránusok Tranoscius-féle híres énekeskönyve, valamint Luther 1300 oldalas Gesangbuch-ja kötetlenül került forgalomba, ha az eklézsiák 20—30 évenként kinyomtatták. Egyszer meghajtott s egymásba illesztett ívekben szállította a nyomda. A hívek maguk köttették be, ha éppen akadt pénz a háznál s ha könyvkötő érkezett a faluba. A Kner-család kapóra jött, mert ezen a környéken meglehetősen elterjedt Tranoscius meg Luther említett könyve. Az öreg Kner kötötte a könyveket, gyermekei pedig „kétkerekű taligán meg egy fakó párán" gyűjtötték a házról-házra összeszedett köttetnivalót s ugyanúgy szállították házhoz.

1

1 Érdekes, hogy a Kner-család nem a közeli Szarvason telepedett le, holott ez akkor valóságos szellemi gócpontja az alföldi lutheránus művelődésnek. Itt működött Réthy Lipót színvonalas könyvnyomtató műhelye. A Mezőberényből 1834-ben ide költözött gimnáziumban nem kisebb tanárok tanítottak. mint Ballagi Mór. Greguss Ágost, kik társaikkal együtt adták a munkát a nyomdának. Szarvason jelent meg Réthvnél Ballagi Mór Német—Magyar és Magyar—Német szótára. Greguss Futár-ia. .Tancsovics tót szótára a már említett Luther és Tranoscius-féle egyházi kiadványok mellett, továbbá a Magyar Alföldi Kis Képes Kalendáriom, amelv egyetlen házból sem hiányozhatott. Természetesen egyéb tudom ánvnéoszerűsítő és hazafias jellegű nyomtatványok is napvilágot láttak. Réthv viszonylag kitűnő nyomdaüzeme azonban nem rendelkezett könyvkötészettel. Ennek ellenére Knerék mégsem itt ütötték fel könyvkötő műhelyüket, hanem a szomszédos Békésszentandráson. Ennek okai — ahogy erre már utaltunk — alighanem családi vonatkozásokban gyökerezhettek. Természetesen Szarvas is adott munkát a szentandrási kötészetnek, hova szintén eliártak a taligás Kner-gyerekek. hoztákvitték a könvveket. De még így sem biztosított a piac elégséges kenyeret a néoes családnak. 1848—1849. szabadságharcából a két idősebb Kner-fiú is kivette a részét. Az idősebbik Görgey lovasfutáraként szolgált. Világosnál végzett szolgálatáért — a hagyomány szerint — maga Görgey tüntette ki széo tisztikarddal. Ott függött ez a Mezőberényben berendezett könyvkötőműhelv falán mindaddig, amíg egyik utóda penicillusokat (késeket) nem készített belőle. A hagyomány egy másik változata szerint állítólag a családnak ez a tagja tette le Világosnál a kardot elsőként.

1

2 4 49