Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Koppány János: Egy alföldi szlovák pingáló asszony (Tomka Judit)

és a teret sűrűn betöltően komponálta rajzait. Minden előrajzolás nélkül, közvetlenül az alapozott falra festett. „Len tak z rozumu" — (csak úgy fejből) álmodta a fehér falra létező és nem létező virágálmokat. A festéket maga szerezte be. Porfestéket használt, amit tejjel vagy olykor enyvvel kötött meg. Az ecseteket libatollból és subaszőrből készítette. Sablont nem használt. Tomka Juci néni színes rajza Falfelület mellett festett még bútorokat is. Lócákat, székeket, szekrényeket. A harmincas évek elején divatbajött ún. „magyaros" szobák falát, berendezéseit nem egy helyen festette meg Tomka Judit. Vidékre is eljárt ilyen munkába. Saját bútorát is kifestette. Hagyatékának őrizői (Csjernyik István) hűséggel és művészete iránti tisztelettel őrzik ezt a festett hagyatékot. A bútorok festésénél szívesen alkalmazott virágcsokros motívumot. Keles fazekasnál néhány alkalommal a cserepek festésével is megpróbálkozott. Sajnos a gyenge minőségű zománc miatt nem tudott megfelelő élénk színeket festeni, ezért felhagyott a köcsögök, tálak, tányérok, szilkék pingálásával. Textíliák festése sem volt idegen terület a minden iránt érdeklődő pingáló aszszonynak. Mindent megpróbált, mindent vállalt. A népviseletben járó lányok, aszszonyok az első világháborút követően megtartották tarka viseletüket, de a kereskedelem nem tudta igényeiket kielégíteni. A gyári tarka szalagok helyére kerültek a Juci néni festette szalagok. Ugyanilyen okkal festette a fejre való kendőket is. Festett világos alapra színesen tarka virágokat oltárterítőkre, oltári gyertyatartók szalagjaira. Ilyen oltárterítők vannak Tótkomlós, Pitvaros, Felsőszeli evangélikus templomaiban. 487'