Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Vági István Endrődön és Gyomán az 1922-es választási harcokban

kommunisták oártnlásával, majd látjuk következményét. Majd ők nyilvántartanak bennünket. .. — Hát hiszen minden szavazót nyilvántart a választás, öcsém. Éppen azért nem engednek titkos választást, mert tudják, akkor nem lehetne megfélemlíteni a bátortalan, ingadozó embereket. Jöttek olyan, napszámért mindenre kapható kortesek hozzám is. Megmondtam: az én voksommal én rendelkezem. Arra adom, akire akarom. Igaz, öcsém? Ez már nekem szólt. Gellai István gazdát nem kellett meggyőznünk. Bár negyven hold jó földjén a jómódúak közé tartozott, gondolkodásban mégis kivált közülük, nemcsak most, hanem a forradalom és a vérengző fehérterror idején is. Vági István A mi jelöltünk programbeszédje május 7-ikére volt tervezve. Délután 2 órára Gyomán, 4 órára Endrődön. Mindkét helyen nagy a készülődés nemcsak az érdeklődők részéről, hanem az „ébredő magyarok" részéről is, akik a Honvédelmi Párthoz csatlakoztak. Mindkét községben a hatóság is jobban felkészült, mint az előbbi gyűlésekre. Gyomán a községháza udvarában rendezték meg a gyűlést. A nyomdászok, a földmunkások között voltak kisparasztok, kisiparosok is. A községháza folyosóján, ahonnan Vági beszélt, állt a főszolgabíró, a járási főszolgabíróság két tagja, a községi bíró, a főjegyző és néhány esküdt. A csendőrök, rendőrök a lóistálló előtt álltak, a tömeg mögött. A gyűlést Kurtz, a gyomai építőmunkások szakszervezetének vezetője nyitotta meg. Néhány szóval ismertette Vági István jelöltet, mint a szociáldemokrata párt vezetőségi tagját és az építők szakszervezete országos vezetőségi tagját. És kérte a hallgatóságot, hallgassa türelemmel. Vági erős testű, derék középkorú férfi. Magatartása határozott. Hangja erős ... A szociáldemokrata párt nevében üdvözölte a jelenlevőket. Majd emeltebb hangon mondta: — Pártunk programja, mellyel itt állok önök előtt, az egész magyar dolgozó nép kívánsága: emberibb jogot, minden bérből, fizetésből élő embernek biztosított munkát, megélhetésnek megfelelő munkabért követelünk! Az egy-két holdas kisparasztság és a nincstelen agrárproletárok részére követeljük az egyházi, hitbizományi és egyéb nagy földbirtokok felosztását. Követeljük az általános, nőkre is kiterjedő, titkos választójogot. Magyarország ne csak a kiváltságosaké, hanem egyenlő joggal, az emberibb megélhetés lehetőségével, a dolgozóké is legyen. .. Nem a tömeget figyeltem. A tömeg nyugodtan figyelt. Nyugtalan idegrándulásokat a Vági mögött állók arcán láttam. Hiszen a fegyveres erőkkel együtt ők a gát, mely a jogtalanság, a nyomorból eredő szenvedélyes gyűlölet kitörésre duzzadó árját a nagybirtokosok, tőkések számára ártalmatlan mederbe szorítsák... Vági egy-egy, a terror időszakában már szokatlan mondata részükre olyan, mint az erősnek vált gát alatt áttörő buzgár, melyet ha idejében el nem fojtanak, nemcsak a védett területet önti el, átszakítja a gátat is. Vági nem törődött az urak izgulásával. Látva a hallgatók figyelmét, talán kissé erősebb hangon is, mint a szociáldemokrata vezetők egy része kívánta, folytatta beszédét: — Mi az ilyen nyilvános választásban is azt látjuk: az uralkodó osztályok arra, hogy érdekükben a nép a háborúban vérét ontsa, életét áldozza, a vidéki népet is érettnek tartották, de arra, hogy titkos választójogot kapjon, szerintük nem érett a nép! Az ilyen néplebecsülés ellen tiltakozunk! Mindent elkövetünk, hogy meg legyen minden honpolgárnak az általános, titkos választójoga. A munkások munkabérét ne csak a munkáltatók szabják meg a kormány sugallatára, hanem a munkásokkal közösen, a megélhetésnek megfelelően állapítsák meg a béreket... Az adózást illetően azt követeljük: fizessenek a gazdagok! Vezessék be a fokozatos adórendszert. A kisbirtok jórésze azért került eddig árverésre, mert kevás földjéhez arányítva mindig több adót fizetett, mint a többföldűek.., Nem titkoljuk most sem, amikor a választókhoz beszélünk: az a törekvésünk, nyugodtabb, biztosítottabb életet akarunk a dolgozóknak! És azt akarjuk; szűnjenek meg végre 464'