Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: "A nemzeti ellenállás" és az 1906. évi választás Békés megyében

beszélőn értesítette a névtelen levél tartalmáról a békéscsabai főszolgabírót, illetve 100 huszárnak Békéscsabára vezényelése érdekében tett intézkedést. A békéscsabai választás incidens nélkül ment végbe. Achim L. András 270 szavazattöbbséggel szerzett mandátumot. A lezajlott választások után a témához tartozó legfontosabb mozzanat 1906. június 11-én Fábry Sándor főispán feljelentése az illetékes nagyváradi ügyészségnél a Magyarországi Független Szocialista Parasztszövetség szócsöve, az 1906. április 8-án először megjelent Paraszt Űjság ellen. Az ügyészség biztosította a főispánt: figyelik a lap közleményeit, s ha „valamelyikében a bűnvádi eljárás sikeres lefolytatására alapot nyújtó hivatalból üldözendő bűncselekmény jelenségeit észleljük, a bűnvádi eljárás megindítását, annak gyors és erélyes keresztülvitelét azonnal szorgalmazni fogom."31 — Tudjuk, ezt az ígéretét igen komolyan vette az ügyészség. Nem csodálható, hogy igen könnyen elfelejtette a főispán: 1905. december végén még egy táborban látszott lenni Áchimmal. A téma rövid összegezéseképpen: Az 1905—6. évi „nemzeti ellenállás" nem jelentett kihívást az Osztrák—Magyar Monarchia struktúrája ellen, akik 1906 áprilisában hatalomra jutottak, Bécset illetően ugyanott és ugyanazt folytatták, mint akikre 1905 januárjában választási vereséget mértek. Ha mégis jelentősnek mondhatjuk az eseményeket, azért, mert felhívta a figyelmet: az állam legfőbb irányító testületei és a megye együttműködése nem felel meg a kor követelményeinek. Az „ellenállás" Békés megyében sem hozott változást, de aláhúzta, hogy az uralkodó osztály és a nép közti ellentét az alapvető kérdés, nem az uralkodó osztályon belüli. JEGYZETEK 1. Horváth: Az 1905/6. évi vármegyei ellenállás története. 47—53. 1. 2. Horváth: i. m. 144—46. 1. 3. Békésmegyei Közlöny, 1906. február 25. 4. Békésmegyei Közlöny, 1906. március 4. 5. Orosházi Közlöny, 1905. február 26. 6. Szarvas és Vidéke, 1905. július 23. 7. Békés, 1905. október 22. 8. Szocializmus, 1905. augusztus 27. 9. Békés megyei Levéltár. Ellenállási iratcsomó (1905—6.) 10. BML. Ellenállási iratok. 12158 1905. 11. BML. Ellenállási iratok. 16789/1905. 12. Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. november 2. 13. A megyei törvényhatósági bizottság 1906. május 8-i ülésén tette szóvá Haviár Dániel — mint közvetlenül érintett is —, az önként fizetett adók után járó kamat ügyét. Azt indítványozta, hogy a kamatot a pénzintézetek törvényhatósági bizottsági határozat alapján utalják vissza a befizetőknek. A megyei törvényhatóság 1906. november 23-án úgy határozott, hogy az 1905. és 1906. években a költségvetésen kívüli állapot tartama alatt egyesek részéről önként befizetett állami adók takarékpénztári kamatát az illetékes helység vegye birtokba és csatolja pénzügyi alapjához. Ezt a határozatot megtámadta az ügyészség, arra az álláspontra helyezkedve, hogy a kamat vagy azt a személyt illeti személy szerint, aki a törvényes alap nélkül befizetett öszszeg kezelését vállalta, vagy a tisztviselők nyugdíjalapját. A megyei pénzügyigazgatóság is fellebbezett, az összeget állami adó céljára kívánta fordítani. A belügyminiszter 1911. április 26-án foglalt állást a kérdésben, elutasította a fellebbezéseket, és megerősítette a megyei törvényhatósági bizottság 1906. novemberi határozatát. (BML. Ellenállási iratcsomó. 6783/1906.; 17259/1908.; 2099/1909.; 3129/1909.; 52185/1910. II.) 14. Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. november 16., 19. és 25. 15. Békésmegyei Közlöny, 1906. március 4., Békésmegyei Híradó, 1906. február 9.; BML. Ellenállási iratok. 2182/1906.; 2212/1906.; 2181/1906.; 2144/1906.; 2143/1906.; 936/1906. 16. BML. Ellenállási iratok (1905—6.); Szarvas község közgyűlésének 1906. március 5-i jegyzőkönyve. 4-59