Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Tábori György: Tótkomlósi tájház

] 971-ben megszüntetett keskenyvágányú vasút két személykocsiját helyezte el. Az odatelepítésük helyes gondolat volt de még jobban el kellene különí­teni a tájház objektumától. A tájház létrehozása Tótkomlós Nagyközségi Tanácsa és a helyi Háziipari Szövetkezet részéről helyes elgondolás volt. Miután a Tanács 1969-ben meg­vásárolta a házat, átadta azt további gondozás és berendezés végett a szö­vetkezetnek. A tájház megvalósítását a községi tanács háromtagú intéző bizottságra bízta, amely Urban Pál szövetkezeti elnök vezetésével hozzálá­tott a munkához, miután a Népi Iparművészeti Tanács és a szövetkezet az anyagiakat biztosította. Szakmai tanácsadóul Boross Marietta múzeológust, a Néprajzi Múzeum tudományos dolgozóját kérték fel. Az anyag összegyűj­tését legnagyobbrészt Urban Pál szövetkezeti elnök végezte, mely munkájá­ban a szövetkezet női dolgozói voltak segítségére. A tájház-házat 1972. áp­rilis 4-én nyitották meg. (6. kép.) Bogár Mihály, a tájház volt tulajdonosa, elsőnek írja be nevét a vendégkönyvbe A tótkomlósi tájház, mely az első ilyen létesítmény Békés megyében, megközelítő élethűséggel ábrázolja a község szlovákságának a századforduló előtti idők lakáskultúráját. A látogatóban tudatosítja hogy a 18. században, az Alföldre települő tótkomlósiak átvették a környező magyarságtól nem­csak a gazdálkodással kapcsolatos korabeli agrotechnikai eljárásokat, a min­dennapi élet viteléhez szükséges munkafolyamatokat is, amit a maguk zár­tabb körében még művésziesen tovább is fejlesztettek, aminek hű bizonyí­téka a tájház tárgyi anyaga. 453'

Next

/
Thumbnails
Contents