Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 3. szám - Koós Ferenc: Adalékok Gyoma felszabadulásának katonai történetéhez

KOOS FERENC: ADALÉKOK GYOMA FELSZABADULÁSÁNAK KATONAI TÖRTÉNETÉHEZ I. A Békési Élet 1969. évi 3. számában megyénk felszabadulásának katonai történetét elemző tanulmány jelent meg kiváló történészünk, Borús József tollából.

1 A szerző alapos kutatásokon nyugvó, logikusan rendszerezett anyagot nyújtott a téma iránt érdeklődőknek. Kutatása kettős forrásanyagon nyugodott. Az első, egy — a nagyközönség, de még a történészek számára is csak nehezen hozzáférhető — németnyelvű harcjelentés volt, melyet a megyénkben tevékenykedő német alakulatok egyik tisztje vezetett a harci cselekményekről. A második: a leírás helyszíni ellenőrzése, terepszemle, beszélgetés a szemtanúkkal stb. így vált lehetővé több — a jelentés szövegéből nem egyértelműen következő — adat tisztázása. (Pl. a német 88 mm-es ágyúk helyének pontos meghatározása.) A harcjelentés pontos és szöveghű felhasználásával — nyugodtan állíthatjuk — „fehér foltot" sikerült eltüntetnie. Természetesen a sokoldalú téma több nyitott kérdést tartalmaz, s így a kutatás — végeredményben — nem tekinthető lezártnak. Lehetőséget ad azonban megyénk helytörténészeinek, hogy a szerző által közölt adatokon elindulva újabb adalékokkal járulhassanak hozzá a kérdéskomplexum minél teljesebb feltárásához és megismertetéséhez. I*. Gvoma község felszabadításának leírása előkelő helyet foglal el Borús tanulmányában, s ez nem véletlen. Hiszen „jelentős harcra Békés megyében a 3. magyar hadsereg védővonalának áttörése után csak a Körösnél, Endrődön és Gyomán került sor, október 6-án délután."

2 A leírás pontosságát az azóta felkutatott helyi adatok is alátámasztják. A németek Mezőberény felől várták a szovjet csapatokat.

3 Ezért — a védelem megszervezése érdekében — megerősítették az egyik gyomai határrészt, az ún. „csordagyepet." Árkok ásására rendelték ki a lakosságot és aknákat fektettek le. Fontos volt ez, hiszen az itt állomásozó repülőgépeik421'