Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 3. szám - Búzás István. Mikrokristályok és makromolekulák a talajban. (A talajszerkezet néhány alapvető kérdésének tanulmányozása Békés megye talajain.)
CH 5 L~CH 2— C-] n COOCH z CH 2 NH/CH }/ ;; J HCH 5 C00 h A DMAEM-et híg vizes oldatban homokhoz keverve, azonnal morzsák képződnek. Ha a kezelt talajt szárazon összetörjük, ismételt nedvesítéskor újra kialakulnak a morzsák. Nő a homok vízkapacitása és duzzadóképessége is. A polikationok flokkuláció révén kapcsolják össze a homokszemcséket. Azt a jelenséget, amikor egy szuszpenzióhoz valamilyen makromolekulás anyag igen kis mennyiségét adva a lebegő részecskék kicsapódnak (koagulálnak), flokkulációnak nevezzük. A flokkuláló hatás feltétele, hogy a polielektrolit funkciós csoportja a szuszpendált részecskékkel ellentétes töltésű legyen. A flokkuláció pillanatszerűen lejátszódó folyamat. A reakció során a homokszemcse egyik negatív helye és a polikation egyik funkciós csoportja között, a szervetlen vegyületeknél gyakori, ionos kötés jött létre. Az ionos kötésű vegyületekre jellemző, hogy vízben disszociálnak. A disszociáció mértéke annál nagyobb, minél erősebb a kötés ionos jellege. Az ionos jelleg erőssége az adott esetben a polikation kationos jellegének erősségétől függ. A DMAEM kimondottan kationos jellegű, mivel funkciós csoportja határozott pozitív töltéssel bír. Nem meglepő tehát, hogy a DMAEMmel összekapcsolt talajmorzsák rediszperzióval szemben sokkal kevésbé ellenállók, mint a polianionokkal összekapcsolt agyagrészecskék, ezért a morzsák vízállósága nem kielégítő. A DMAEM-hez hasonló talajkondicionálószereknek nagy hátránya még, hogy a talajban levő polianion típusú humuszanyagokkal (pl. poliuronsavak) sószerű vegyületeket képeznek. Emiatt hatásukat elveszik és vízben nem oldódó csapadék alakjában kiosapódnak. Alkalmazásukat a polianionoknál is magasabb áruk szintén gátolja. Az Öntözési Kutató Intézetben megvizsgáltuk, hogy a polikationok milyen változásokat okoznak az agyagtalajokban. A DMAEM-mel kezelt talajok tulajdonságait alapvetően a DMAEM igen erős flokkuláló hatása magyarázza meg. A változások egy része laboratóriumban jól megfigyelhető. Ha az agyagos talaj vizes szuszpenziójához néhány csepp DMAEM oldatot keverünk, a máskor napokig lebegő finom agyagrészecskék azonnal pelyhes csapadékká állnak össze és lassan ülepedni kezdenek. Az üledék laza, kocsonyás anyag, a gélek tulajdonságait mutatja. Igen nagymennyiségű vizet tartalmaz, szárítva 383'
