Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 3. szám - Nagy György: Az öntöző gazdálkodás helyzete és jövője Békés megyében
lett figyelembe kell venni a talaj adottságokat és a mezőgazdasági üzem felkészültségét is. Az öntözést célszerűbb ott alkalmazni, ahol a vizet a talaj jobban hasznosítja, és nem szabad olyan üzemben bevezetni, ahol még nem érték el a száraz termelés maximális színvonalát. A fejlesztés sikere érdekében a fentieknek megfelelő vizsgálatokat a megyében is elvégezték. Különösen indokolt volt ez a Tisza II. vízlépcső építésével kapcsolatban. A Kiskörei (Tisza II.) vízlépcső és öntözőrendszerének megépítésével Magyarországon az eddigi legnagyobb mezőgazdasági beruházás valósul meg. A Tiszalöki rendszer 150 000 hektár öntözhető területe után a Tisza II. további 300 000 hektárnyi öntözést fog lehetővé tenni a Tiszántúlon. E jelentős beavatkozás a természet vízháztartásába messzemenő megfontoltságot és tervszerűséget igényel, mind a mezőgazdaság-fejlesztési, mind a vízügyi-műszaki tevékenység előkészítése és végrehajtása során. A mezőgazdaság-fejlesztési és vízgazdálkodási tervező munka összhangját jellemzi, hogy a mezőgazdasági üzemek helyzetének felmérésével egyidőben — ennek részeként — az illetékes vízügyi szervek felmérik és rögzítik az üzem árvízvédelmi, belvízvédelmi és öntözővíz-ellátási helyzetét. A felmérés eredményeként elkészített mezőgazdasági terv alapján a vízgazdálkodási tervező szervek elkészítik az öntözőfürtök beruházási céljait. Az üzemfejlesztési tervek készítésével párhuzamosan készülnek az öntözőfürtök beruházási programjai, majd kiviteli tervei. Az elkészült üzemfejlesztési tervek alapján megkezdődik az öntözőtelepek kiviteli terveinek elkészítése. A nagyszabású fejlesztési munka megindítása előtt — részben a helyi tapasztalatok és eredmények felmérése és kiértékelése, részben pedig a fokozatos és folyamatos munka végrehajtása érdekében — megyénként egy-két mintaüzem létesül. A Nagykunsági Öntözőrendszer Békés megyei NK XIV. sz. öntözőfürtje kiépítése eredményeként az első építési ütemben a megyében 13 000—14 000 hektár agronómiai, műszaki és ökonómiai szempontból is korszerű öntözőberendezés valósulhat meg már az 1975. év körül. A Tisza II. által biztosított víz a Nagykunsági főcsatorna és a Hortobágy közvetítésével jut el a HármasKörösbe. A mezőberényi és az endrődi tervezett szivattyútelepek, ill. öntözőcsatornák révén történik az öntözővíznek a felhasználás helyére való szállítása. Az NK XIV. öntözőfürt teljes kifejlődésében mintegy 40 000 hektár öntözését teszi majd lehetővé. Az ugyanezen területen meglevő régi öntözőfürtök átkapcsolását fokozatosan fogják végrehajtani. Elkészült a Kettős-Körösön Békésnél a békési duzzasztómű, amely létesítmény mintegy 7000 hektár öntözését biztosítja majd Elek, Doboz, Sarkad határában. Az egyre csökkenő nyári kisvízhozamot, mintegy 5 mill, m 3 medertározás és a Fehér—Fekete-Körös összefolyásánál létesítendő 20 mill. m : !es szanazugi tározó egészítheti ki. Az első nagyobbarányú felhasználás — az eleki öntözőfürt kiépítése — már 1972-ben megkezdődik. A gyulavári közúti hídnál épül a vízkivételi szivattyútelep s magasvezetésű csatorna szállítja majd az öntözővizet az eleki fürt részére. E duzzasztómű fogja a jövőben ellátni az Élővízcsatornát, továbbá az. erre települt vagy a jövőbén települő ipari és mezőgazdasági üzemeket is. A Sebes-Körös körösladányi duzzasztómű tanulmányterve elkészült. Esze24 369
