Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - HÍREK

A Kutatók Klubja, melynek fenntartói az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsága és a TIT Békés megyei Szervezete, 1972. február 23-án tartotta harmadik összejöve­telét, melyen megjelent dr. Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkára. Vitanyitó előadásának címe: A Magyar Tudományos Akadémia tevékenysége a reform óta. Az előadást élénk vita követte. *** A békési művelődési házban megalakult Alkotók Klubja első kiállítása a békési születésű Kutyik Gergely képanyagát mu­tatta be február hónap második felében. Dr. Ó. Kovács István, a békési járási hi­vatal helyettes vezetője üdvözölte a kiállí­tót. A két hétig tartó tárlatot sokan tekin­tették meg közmegelégedéssel. *** 1972. február 23-án Orosházán a TIT Ér­telmiségi Klubjában dr. Jánossy Lajos akadémikus tartott nagy előadást, címe: A relativitás elmélete. *** Mézeskalács-kiállítás nyílt a békési Jan­tyik Mátyás Múzeumban folyó évi február 27-én. A mézeskalácsos iparnak mély gyö­kerei vannak Békésen. Az utolsó iparos, aki a szakmában működött, Szikszay Sán­dor mézeskalácsos mester volt, aki tanuló­éveit Békésen töltötte, majd pár évre Debrecenbe ment dolgozni, végül is Béké­sen telepedett le, és nyitott üzletet ezelőtt 60 éve. A mézeskalács sütéséhez szükséges mintafákat maga faragta, művészi tökéllyel. Iparágában kifejtett munkássága elismeré­séül 1928-ban az Országos Ipartársulattól az „aranykoszorús mester" címet kapta. A kiállítás magába foglalja Szikszay Sándor munkásságát, majd a debreceni Déri Mú­zeumtól kapott művészien faragott minta­fák, a Debrecenben élő Kerékgyártó Sándor mézeskalácsos mester és a békési Cukorka és Mézeskalácsos üzem mostani készít­ményei láthatók. A kiállítást dr. Tábori György múzeumigazgató rendezte. *** 1972. március 7-én a megyeszékhelyre láto­gatott Jókai Anna, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban szabálytalan iro­dalmi órát tartott, majd délután a TIT kérésére író-olvasó találkozón vett részt. — as — *** Február 29-én került sor a Művelődés­ügyi Minisztériumban a Nemzetiségi Osz­tály által meghirdetett nemzetiségi hely­történeti pályázat eredményhirdetésére. Békés megye — Baranya és Pest megyék­kel együtt —a legeredményesebben szerep­lők között volt. összesen 31 pályamű futott be a pályázatra, közel 5500 oldal terjede­lemben. Az ötezer forintos első díjat a Ba­ranya megyei Szederkény község történeti monográfiájával Ravasz János művelődési ház igazgató nyerte. Az egyik második díjjal elismert munka Lugosi Mátyás és Szincsok György tótkomlósi pedagógusok magas színvonalú dolgozata volt Tótkom­lós község felszabadulás utáni történeté­ről. (E munka rövidesen nyomtatásban is megjelenik a nagyközségi tanács kiadásá­ban.) A harmadik díjat nyert dolgozatok között volt Molnár Ambrus mezőberényi származású hajdúhadházi kutató „Fejeze­tek a soknemzetiségű Mezőberény törté­netéből" c. tanulmánya. Jutalomban részesí­tette a bíráló bizottság Dedinszky Gyula „Békéscsaba nemzetiségi története" c. ér­tékes munkáját és dr. Marik Dénesnek Kétegyháza múltjáról és jelenéről írt dol­gozatát. A dicsérettel jutalmazott tíz pá­lyamunka sorában szerepelt dr. Papp János írása hazánk öt nemzetiségi gimnáziumá­ról, továbbá Magda Erzsébet eleki gimná­ziumi tanuló Elek és Kétegyháza nemzeti­ségi történetéről szóló írása. *** (lt.) 361

Next

/
Thumbnails
Contents