Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)
1972 / 2. szám - HÍREK
A Kutatók Klubja, melynek fenntartói az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsága és a TIT Békés megyei Szervezete, 1972. február 23-án tartotta harmadik összejövetelét, melyen megjelent dr. Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkára. Vitanyitó előadásának címe: A Magyar Tudományos Akadémia tevékenysége a reform óta. Az előadást élénk vita követte. *** A békési művelődési házban megalakult Alkotók Klubja első kiállítása a békési születésű Kutyik Gergely képanyagát mutatta be február hónap második felében. Dr. Ó. Kovács István, a békési járási hivatal helyettes vezetője üdvözölte a kiállítót. A két hétig tartó tárlatot sokan tekintették meg közmegelégedéssel. *** 1972. február 23-án Orosházán a TIT Értelmiségi Klubjában dr. Jánossy Lajos akadémikus tartott nagy előadást, címe: A relativitás elmélete. *** Mézeskalács-kiállítás nyílt a békési Jantyik Mátyás Múzeumban folyó évi február 27-én. A mézeskalácsos iparnak mély gyökerei vannak Békésen. Az utolsó iparos, aki a szakmában működött, Szikszay Sándor mézeskalácsos mester volt, aki tanulóéveit Békésen töltötte, majd pár évre Debrecenbe ment dolgozni, végül is Békésen telepedett le, és nyitott üzletet ezelőtt 60 éve. A mézeskalács sütéséhez szükséges mintafákat maga faragta, művészi tökéllyel. Iparágában kifejtett munkássága elismeréséül 1928-ban az Országos Ipartársulattól az „aranykoszorús mester" címet kapta. A kiállítás magába foglalja Szikszay Sándor munkásságát, majd a debreceni Déri Múzeumtól kapott művészien faragott mintafák, a Debrecenben élő Kerékgyártó Sándor mézeskalácsos mester és a békési Cukorka és Mézeskalácsos üzem mostani készítményei láthatók. A kiállítást dr. Tábori György múzeumigazgató rendezte. *** 1972. március 7-én a megyeszékhelyre látogatott Jókai Anna, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban szabálytalan irodalmi órát tartott, majd délután a TIT kérésére író-olvasó találkozón vett részt. — as — *** Február 29-én került sor a Művelődésügyi Minisztériumban a Nemzetiségi Osztály által meghirdetett nemzetiségi helytörténeti pályázat eredményhirdetésére. Békés megye — Baranya és Pest megyékkel együtt —a legeredményesebben szereplők között volt. összesen 31 pályamű futott be a pályázatra, közel 5500 oldal terjedelemben. Az ötezer forintos első díjat a Baranya megyei Szederkény község történeti monográfiájával Ravasz János művelődési ház igazgató nyerte. Az egyik második díjjal elismert munka Lugosi Mátyás és Szincsok György tótkomlósi pedagógusok magas színvonalú dolgozata volt Tótkomlós község felszabadulás utáni történetéről. (E munka rövidesen nyomtatásban is megjelenik a nagyközségi tanács kiadásában.) A harmadik díjat nyert dolgozatok között volt Molnár Ambrus mezőberényi származású hajdúhadházi kutató „Fejezetek a soknemzetiségű Mezőberény történetéből" c. tanulmánya. Jutalomban részesítette a bíráló bizottság Dedinszky Gyula „Békéscsaba nemzetiségi története" c. értékes munkáját és dr. Marik Dénesnek Kétegyháza múltjáról és jelenéről írt dolgozatát. A dicsérettel jutalmazott tíz pályamunka sorában szerepelt dr. Papp János írása hazánk öt nemzetiségi gimnáziumáról, továbbá Magda Erzsébet eleki gimnáziumi tanuló Elek és Kétegyháza nemzetiségi történetéről szóló írása. *** (lt.) 361