Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - SZEMLE

távvezetékek. S az erőtelepeket fokozatosan leállították, sőt le is szerelték. Békéscsabát 1954-ben kapcsolták rá a 60 kV-os országos távvezetékre. Majd megépült a 120 kV-os nagy állomás is. Eat 1960-ban kapcsolták rá az országos hálózatra. Ezzel a békéscsabai erőmű jelentőségét elvesztette. Fokozatosan megszüntették. Kazántelepét átállították gőzszolgáltatásra. Az utolsó turbógenerátort 1966-ban selejtezték ki. Közbe kelil vetnem itt, hogy a békéscsabai erőmű igen jelentős alkotás volt. Létesítését tíz éves vita előzte meg. De akkor szerencsésen oldották meg a nagy problémát. Jól jövedelmezett a városnak. A tízéves vitán nem lehet csodálkozni. A századforduló idején ugyanis nem voltak még szakértők, akik jótanácosal szolgálhattak volna a város vezetőségének. Az orosházi erőmű kiselejtezését 1964-ben kezdték meg. Ma már a terület legnagyobb erőműve, a szegedi sem működik. Átállt kizárólag gőzszolgáltatásra. Napjainkban a terület áramellátását 120 kV-os állomások biztosítják. A fejlődés azonban ezzel nem állt meg. A tervezet szerint mind Szegedet, mind Békéscsabát rá fogják kapcsolni a később kiépítendő 400 kV-os országos hálózatra. A terhelések növekedése ugyanis ezt megkívánja. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat területén a felszabadulás előtt 94 község és város volt villamosítva. Azóta bekapcsoltak 173-at. A villamosítás ezzel elérte a 100 százalékot. Békés megyében a felszabaduláskor 20 közületben volt villany. Most pedig 64ben van. Ez is 100 százalékos bekapcsolást jelent. Az első villamosított közület Szeged volt, az utolsó Zsana. Megindult a községi külterületek villamosítása és a tanyavilág áramellátása is. Ez azonban országszerte nagy gond, mert egy-egy tanyai fogyasztó bekapcsolása átlagosan évi 1000 forintnyi ráfizetést jelent. A szép albumban bő beszámolót olvashatunk a vállalait belső életéről is. Ebből mindenkit érdekelhet az újítómozgalom története. Húsz év alatt négyezernél több újítási javaslatot valósítottak meg. Ezeknek gazdasági haszna 18,8 millió forint, a kifizetett újítási díjak összege pedig 1,7 millió forint. Meg kell említenünk a törzsgárda alakulását is. Törzstag a dolgozók 44 százaléka. A tíz éves törzstagok jutalma 400 forint; a húsz éveseké 800; a harminc éveseké 1000 forint, és végül a negyven éveseiké 1200 forint. Jelenleg kilenc dolgozó töltötte be a negyvenedik szolgálati évét. A vállalat első ízben 1949-ben nyerte él az „Élüzem" címet. Éppen e sorok írójának főmérnöksége idején. Azóta még tizenhárom ízben kaptak kitüntetést: „Élüzem", „Kiváló Vállalat" címet, vagy „okleveles elismerést". Remek munkát végeznek. A dolgozók egynegyede „Kiváló dolgozó". A lakáskérdés nehézségeinek megoldására a vállalat kamatmentes hiteleket nyújt. Az évi munka fáradalmainak kipihenését pedig azzal segíti, hogy pihenőházakat épít. Ezek közül kiválik a Békés megyei szanazugi pihenőház, mely az egész körtnyék legmuitatósabb, legjobban berendezett üdülője. Kis költséggel, társadalmi munkával építették fel. Fejlett a dolgozók sportélete is. Labdarúgók, röplabdázók, tékésék, asztaliteniszezők, lövészek, horgászok, fotósok és természetjárók vetélkednek az országos versenyeken — jó eredménnyel. Végül hadd említsem meg, hogy van a vállalatnak egy kiválóan szerkesztett ÜZEMI HÍRADÓ újságja is. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat — ezzel a címmel — éppen húsz évvel ezelőtt alakult -meg. Ezt az évfordulót a hetvenöt éves fordulóval együtt a vállalat egész területén megünnepelték a dolgozók. Az itt felsoroltakon kívül a szép albumban természetesen még sok minden olvasható. De a számok, a kimutatások és a grafikonok inkább csak a szakembereket érdeklik. Összeállításukért elismerést érdemelnek mind a kezdeményezők, mind a szerkesztők. Az album kivitele a békéscsabai Kner Nyomdát dicséri. 354