Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - SZEMLE

nősen, tartózkodott minden forradalmi felhevüléstől, mégis bekövetkezett po­litikai tragédiája, igaz, hogy ez gyászos tragédia lett, Áchimé viszont tiszta és fénylő maradt. Domokos József könyvének kritikai ismertetése során sok olyan apró kifo­gást lehetne emelni, ami egy hozzáér­tőnek nem is olyan nehéz, de az olva­sónak ez szerfölött unalmas lenne. Ma­rad azonban két olyan kérdés még amelynek a megkerülése vétkes mu­lasztás lenne a kritikus részéről. Az egyik id. Zsilinszky Endre történeti portréja, a másik pedig annak az érté­kelése, hogy a Kossuth Kiadó erőfeszí­tései mennyire segítették, öregbítették Domokos könyvének oroszlán-körmeit? Maradjunk a Zsilinszkyeknél. Nem mintha Áchim mai ellenségeinek mal­mára akarnám hajtani a vizet (ne le­pődjön meg az olvasó: Áchimnak van­nak mai ellenségei, akik egyben a Zsi­linszkyek kritikanélküli magasztalói is, akik a magyar történészek nagy több­ségében azt a kételyt hintik el: a kriti­kanélküli magasztalás nem árt-e töb­bet a Zsilinszkyeknek, mint amennyit használ?), hanem az igazság szenvedé­lyes keresésének igényéből, felteszem mind magamnak, mind az olvasónak azt a kérdést: Domokos Józsefnek a Zsilinszkyekről adott tablója minden ponton kiállja-e a szigorúbb kritikát? Nem akarom elvitatni egyetlen törté­netírótól sem azt a jogot, hogy szenve­délyesen szemlélje tárgyát. Ebből ere­dően nagyon is természetes, hogy ese­mények indulatokat és ellentmondást nem tűrő gondolatokat váltanak ki. De emellett van a történésznek még egy nagy kötelessége, hogy az igazságot ke­resse. E tekintetben különösen az id. Zsilinszkyről alkotott kép problemati­kus. Domokos id. Zsilinszkyt úgy veszi számba Békéscsaba társadalmán belül, mint földbirtokost. Ez igaz és nem is lényegtelen kérdés az Áchim vezette mozgalom tárgyalásánál, mégis csak ennek az aspektusnak a segítségével nem lehet id. Zsilinszky történeti sze­repét korhűen feltárni. Id. Zsilinszky politikus is volt, sőt mi több, Áchim politikai fellépését jóval megelőzően lényeges faktor volt a helyi politikában. A Liberális Párt egyik helyi vezetője volt, és érdekes módon azon kevés párt­tag közé tartozott, aki komolyan vette a liberális politikai elveket. Pártjának bukása mutatta meg igazában, hogy mennyire érzékenyen érintette a poli­tikai vereség. 1905-ben Áchim buktatta ki bátyját Békéscsaba mandátumából, mégis 1906-ban, mikor Áchim pártja na­gyon egyértelműen lépett fel a koalíció ellen, hajlandó volt ezt a pártot támo­gatni. Mindez érthetetlen lenne, ha bátyja politikai bukását csak pártügy­nek tekintette volna. Nem, itt sokkal többről volt szó. Fia. Bajcsy-Zsilinszky Endre írja később egy levélben, hogy apját eltöltötték a liberális eszmék és ebből még a családjának is kára szár­mazott. Ezért nem szabad politikai tak­tikázásnak venni azokat, amelyek az Áchimnak írt levélben olvashatók. Id. Zsilinszky a liberális elveket alkalmas­nak tartotta a nép társadalmi betegsé­geinek gyógyítására. Ebből eredően nem lehet azt állítani, hogy egyenesen és nagyon tudatosan megtagadta a pa­rasztságot. Áchim sem így tartotta nyil­ván. Sőt Áchim és id. Zsilinszky kö­zött sohasem volt olyan haraggal telí­tett viszony, mint Szeberényi és Áchim között... A kortársak és maga id. Zsi­linszky is nyilatkozott a gyilkosság után és ezek megerősítik, hogy id. Zsi­linszkynek alárendelt szerepe volt a gyilkosság előkészítésében. Domokos József az Áchim meggyilkolása miatt érzett és nagyon is érthető fájdalmában haragszik a Zsilinszkyekre, könyvének róluk szóló részei távolról sem tárgyi­lagosak. Az Áchim életét és politikai tevékenységét kutatóknak mindig kí­nosan vigyázni kell arra, hogy Áchim ellenfeleiről csak az igazat írják, mert Áchim történeti érdemei csak így vál­nak igazzá. Ez persze igaz a Zsilinszky­kutatókra is ... Végül szólni kell a Kiadó munkájá­ról. A kiadók munkáját a kritikai is­mertetés csak akkor szokta méltatni, ha a könyv kiállítása nagyon szép vagy más előnyöket nyer a kiadvány a ki­adó révén. Itt azonban elmarasztalóan kell a kiadót érinteni, mert a könyv tartalmi kérdéseibe érezhetően a szo­kásosnál mélyebben beleszólt. Azok a szerkezeti aránytalanságok, amelyekről már fu tólag említé st tettem, nag yrészt ennek köszönhetők. Jó lett volna megkapnunk iaz Áchim per interpretálását is. amelynek Domo­kos Józsefnél autentikusabb ismerője aligha van ma Magyarországon. 351

Next

/
Thumbnails
Contents