Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - SZEMLE

tézet tagjai és a tanszék vezetői foglalkoznak ilyen kutatásokkal.) A néprajzi beszámolók elhangzása után szóhoz jutottak a folkloristák is. Ezek közül igen nagy tetszést aratott dr. Dúzek S. és ing. Ruttkay—Dankó M. közös beszámolója, akik filmvetítéssel is illusztrált felvételekkel mutatták be az alföldi szlovák ének- és táncegyüttesek körében végzett kutatásaikat. Hasonló érdeklődést váltott ki dr. Duzek S.-nek, a jugoszláviai szlovákok közt végzett népzenei kutatása is. Eredményekben igen gazdag anyagról számolt be dr. Burlasová S. is, — aki egy tipikus bácskai szlovák faluban (Szelencsén) folytatott igen érdekes népzenei és szokáskutatásokat. Szelencsére a 18. század folyamán egy Békésből jövő kolonizációhoz — egy nyugatszlovákiai (katolikus) terepről jövő települési hullám is érkezett, így a falunak kétvallású szlováksága keletkezett, akik az elmúlt 200 év során át megtartották a maguk zenei és szokáshagyományaikat — s nem keveredtek össze. Burlasová ezt a különbséget még a mai lakodalmi repertoárból is ki tudta hámozni.

5 Hasonló kutatásokat végzett a magyarországi szlovákok közt dr. Elschek O. is — s aki ezeket a kutatásokat az elkövetkezendő évek során is folytatni fogja. Igen kívánatos volna ezeket a külön utakon járó népzenei kutatásokat valamiképpen koordinálni, mivel tudjuk —, hogy a magyarországi népzene-kutatók is foglalkoznak az alföldi szlovák anyag gyűjtésével (pl. Derne, D.. Borsi I. stb.). Nem gondolunk itt valami ellenőrző, vagy szubordináló intézkedésre —, inkább csak tájékoztató. egymással kooperáló, az együttműködést elősegítő akciók megvalósítására. De nemcsak a népzenei —, hanem a ballada-kutatások terén is igen tanulságos kutatásokat folytattak a szlovák kutatók a jugoszláviai szlovákok körében. Erről igen tanulságos beszámolót nyújtott gvehlák S. Tanulmányának nagy részét már publikálta is a szlovák folyóiratokban.

6 Hasonlóan érdekes anyagról számolt be dr. Gagpariková V. is —, aki elsősorban a bulgáriai szlovák szórványokban és a visszatelepült „reemigránsok" közt folytatott érdekes prózai-hagyománykutatást. Dr. Kovaöeviéová S. elsősorban a tótkomlósi szlovákok népművészeti hagyományait próbálta rekonstruálni. Ami a harmadik témakört illeti —, erről a témáról dr. Muntág E. tájékoztatta a szimpózium résztvevőit. A Szlovák Matica már évek hosszú során támogatta a külföldi szlovák népzenei kutatásokat s ezeket gondosan őrzi is a maga archívumában. Az alföldi szlovákoktól is számos ilyen népdal- és népzenei anyag van a Matica birtokában. — De nemcsak a Maticának, — a Szlovák Tud. Akad. Nyelvtudományi Intézetének is van egy külön nyelvjárás-kutató részlege és archívuma —, ahol az alföldi szlovák nyelvjárások anyaga is fel van dolgozva és tárolva. Hasonlóan sok szép néprajzi anyag van a Néprajzi Intézet archívumában, itt főleg a tótkomlósi anyag érdemel említést. Igen érdekes — inkább régi tárgyi-néprajzi — gyűjteménye van a mártoni Nemzeti Múzeumnak is. (Kívánatos volna ezt az anyagot felfrissíteni!) A néprajzi anyag tárolásáról átfogó tervet dolgoztak ki a Külföldi Szlovákokkal Foglalkozó Intézet keretén belül is — erről Kantárová V.. az Intézet etnografusa számolt be a szimpóziumon. A jövőben ez az Intézet egy különálló m ú z e u m - i osztály létesítésével is foglalkozik. Ebben az osztályban a szlovák nép migrációjával kapcsolatos emlékeket, s főleg a kapitalizmus alatti „kivándorlás" dokumentumait kívánják összegyűjteni. Az elmondottakból láthattuk —, hogy az alföldi szlovákok hagyományos műveltségének szentelt szimpózium gazdag és széles skálájú programjával minden olyan kérdést igyekezett magába felölelni —, mely az alföldi szlovák népszigetek és szórványok történeti, néprajzi, folklorisztikai és nyelvtudományi problémáit magában foglalja. Az egyes előadások során szóbakerültek az alföldi kolonizáció folyamatai, az etnikai kérdések minden árnyalata, mint pl. az etnikum, az etnikai jegy, az etnikai csoportok fogalma és kritériuma, a népi specifikumok, a kultúra, az akulturáció, asszimiláció, az egyes népek, népcsoportok egymásmellett-élése (szimbiózisa), egymásra hatása, a nemzetiség, kétnyelvűség kérdései stb. Ha a szimpózium során a résztvevők hosszú vitáik során egybenmásban nem is tudtak megegyezésre jutni — a szimpózium mégis elérte kitűzött célját, összehozta azokat, akik e témát kutatás szempontjából fontos feladatnak tartják. Valamennyi résztvevő eredményesnek találta a szimpózium során elért sikereket. Az egyes előadók és a hozzászólók közösen kifejtették a további kutatások irányvonalát. (További 346