Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István. Az 1922-es választások előcsatározásai Endrődön és a földmunkásmozgalom

— Értem, Katona bátyám. Hogy így van, ahogy van. ennek korunkban két oka van: minden nyomor és fényűzés okozója a kereszt és a mezsgyekaró. E kettő párosodásából születtek és születnek az okozatok. De nevezzük társadalmunk­ban olyan tényezőknek ezeket, melyek képesek két főrészre tagolni ma is nem­csak nálunk, hanem egész földgolyónkon az embereket. — Közöttük vagyunk, látjuk; egyik része a nem eléggé öntudatos hiszékeny, másik része a tudatosan gonosz. De mivel két teljesen egyforma ember nem található, így a két főrész is a hasonlók részeire osztható. Mi, akik a még nem eléggé öntudatosak, hiszé­kenyek közül az okok, okozatok megismerése folytán kiválunk, mindkét résszel szemben állunk! Az öntudatlan hiszékenyekkel azért, mert nekik éppen úgy, mint magunknak jobb, biztosabb holnapot agarunk. E szemben állásunk azonban nem egyforma harcot igényel. Azokkal szemben, akik közül kiválunk, harcunk, csak a barátságos felvilágosítással való megnyerés lehet. A másik résszel, a tudatos gonoszokkal szemben a határozott, szünet nélküli harc embert megillető jogain­kért, jobb megélhetésünk biztosításáért! — Nehéz lesz ez így, koma! — legyintett Büngös. — Akiket meggyőznünk kel­lene, azt érzik, hogy így van, ahogy van. De hogy mért van így? Azon nem gon­dolkodnak és így nem is értik. — Azért kell, Illés koma, gondolkodásukat türelemmel oda irányítani, ahon­nan közös nyomorunk ered. Amíg az okozókat meg nem ismerik dolgozó tár­saink, addig bármilyen szándékból iparkodnak is saját érdekükben a meglevő helyzetet kihasználni — mégha \ illanatnyilag némi haszonhoz jut is néhány — annál tütb kárt okoznak maguknak is és nekünk is. Helyzetünkből és az állam­hatalmat bármilyen formában támogatók törekvéseiből kell néznünk a válasz­tások idejében is befolyásolnunk az emberek cselekvését. A valóságban látjuk majd, ami most szavakban hangzik. Nézzük csak, mit mutat a valóság? Hazánk­ban a munkabérből, a pár holdacska földből vagy kisiparból élő szavazók száma felülmúlja a munkaadók és az államhatalmat különböző formákban gyakorlók számát. Mégis mindig úgy történt, hogy az említett dolgozók nem a maguk ér­dekének megvalósítására választottak képviselőt, hanem éppen törekvésük fé­kezőire adták szavazatukat. Miért történhetett így eddig és történhet napjaink­ban is? Azért, mert éppen ami elhomályosítja és fékezi tisztánlátásunkat, a ke­reszt és a mezsgyekaró, azoktól remélik mennybéli és földi boldogulásukat. És a tudatos gonoszok, ezt a reményüket használják ki a maguk javára. E minden bajunk okozóit kell türelmes tapintatossággal megismertetni dolgozó társaink­kal. Tehát: a vallásból gomolygó tömjénfüsttől elhomályosítottakat vezessük ki az élet napfényére, ahol majd a józan értelem mutatja meg nekik is a valóságot és azt, mit tegyenek jobb holnapuk érdekében. — Erre nyilván rövid már az idő — sóhajtott hangosan Uhrin György. — Ne­héz is. — Tudom, Gyurka. Ha az ember öntudatának felébresztése könnyű volna, ne­künk már nem kellene vele fáradozni. Voltak nálunk sokkal értelmesebb embe­rek, akik elvégezték volna e nehéz feladatot. A mi feladatunk azért is nagyon nehéz most, rr.ort olyan nyíltan, mint egymás között, a meggyőzni kívánt em­bertársainknak nem mondhatjuk el törekvéseink célját. Azt azonban határozot­tan meg kell mondanunk, hogy ma nyilvánosan csak egy párt van — még ha je­lenlegi vezetői nem megfelelők is —, amely a munkásságot, szegényparasztsá­got képviseli: a Szociáldemokrata Párt. Mi tehát csak azt támogatjuk, nem­csak a magunk, hanem az ő árdekükben is. Na, kedves barátaim, úgy érzem, ha nem ilyen meggondolással cselekednénk, ártanánk magunknak is és ma még ellenünk és maguk ellen is tevékenykedő társainknak is. Mi, ha néhol talán még homályosan, de végig látjuk az utat, me­lyen újra indultunk szocialista társadalmunk megalkotása felé. Ismerjük ha­ladásunk akadályait is. Nagyon elbizakodnánk, ha azt hinnénk, hogy evvel az erővel, mellyel eddig rendelkezünk, átrohanhatunk az akadályokon. Nem. Ah­hoz megfelelő tömegerő is kell. Ez ma részünkre azt jelenti: felvilágosító és to­borzó munkánkat nem csak most, a választás idején végezzük, hanem állandóan és nem csak Endrődön, hanem mindenütt, ahova eljuthatunk. Amik a választás egyéb munkái lesznek, intézésére eligazítjuk egymást. Azt előbb még a gyomai és kondorosi szaktársakkal meg kell beszélnünk. 338

Next

/
Thumbnails
Contents