Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István. Az 1922-es választások előcsatározásai Endrődön és a földmunkásmozgalom

tulajdonát bővítse, arra a pártra kell szavazni, amelyik azt akarja!... Az a párt a Kisgazda, ö van a kormányban, ő teheti!..." A gyomai Vörös János is talált Endrődön segédkorteseket. Azok is dicsérgették a 48-as törekvéseket. Két volt zupás őrmester, akik még a rangjelző stráf után sóvárogtak, a honvédelmi párt érdekében beszéltek: „Más lenne itt az élete a kisgazdának, földnélkülinek, ha nem volna megcsonkítva Magyarország" — hangoztatta kis Zrena Pista. — „Ezt a pártot kell erősíteni minden becsületes magyarnak. Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország mennyország", „Aki ezt nem érti meg, nem igazi magyar!" Ennek érdekében agitált ősapai patikus és még néhány ébredő magyar. Tapogatózott a főpap néhány bű embere is. Legélénkebb közöttük a Hasítási kis Giricz suszter. Nem kiabált, de vallásos meggyőződéssel mondogatta: „Csak a keresztény szocialista rendszer az, melyben minden becsületes ember boldogan élhetne. Olyan egyetértő közösségben, amilyenben Krisztus urunk élt. tanítványaival és őt követő híveivel. Láttuk már. a világháború óta nincs isten áldása a földi hatalomért marakodásban.. . Nyugalom hazánkban csak akkor lehet, ha keresztény képviselők és miniszterek lesznek az országházban . . ." A különböző pártok kortesei egymással is vitatkoztak. Mi csak meghallgattuk. Vitába nem bocsátkoztunk, hiszen a besúgók, csendőrök minket figyeltek. *** Délután 2 órakor népes volt szervezetünk. Mindenkit érdekelt: kapcsolódunk-e már a választási propagandához, vagy még figyeljük a hangulatot? Büngös Illés megkérdezte: — Magyarázd meg koma, miért hallgatunk? A piactéren, ahol a fene se tudja hány kortes annyi ostobaságot összehadart már, hogy viszketett a tenyerem, hogy belefojtsam a szót valamelyikbe. — Ez az. Én is ezt kérdezem! — izgult Gyomai (Gubuznai) Géza és néhány fiatal. — — Igazatok van, szaktársak. Alaptermészetünk nyugodt, előbb meghallgatunk másokat és utána mondunk véleményt. Ez ma még azért jobb így, mert nyilvánosan nem mondtuk meg. melyik párthoz csatlakozunk. A kortesek így bizalmasabban nyilatkoznak ... — Mindnyájan tapasztaltuk: minden párt szeretné megnyerni szavazatunkat. Nem azért, mert bizonytalan helyzetünkön kíván változtatni. Nem, olyan szándéka egynek sincs. Nem is lehet. Ügy érzem, a múltkori beszélgetésünk itt. a kisgazda, a 48-as pártokkal és meghallgatva a korteseket, helyes megállapodásunk: a Szociáldemokrata Párthoz csatlakozunk. Mostmár tudjuk, talpig becsületes építőmunkás lesz a jelöltünk. — Nekünk sem, mint elődjeinknek, nem a szocialista eszmével és így a párttal szemben volt és van alapos nézeteltérésünk, hanem egyes vezetői viselkedésével nem értünk egyet. Nem még ilyen helyzetünkben sem, hogy szakmai szervezetünk folytán nyilván vagyunk tartva, mint párttagok. Eleget is teszünk kötelességünknek. A magunk területén éppen olyan küzdelmet folytatunk megélhetésünkért, emberibb jogainkért, mint az ipari munkások. — Ez is igaz! — sóhajtott hangosan kis Gyuricza —. Csak mindig jobban üldözött, elnyomott a hatalom minket. — Igen, mert mi szétszórtabban és szervezetlenebbül álltunk szemben a hatalommal — szólt Katona György. — Mi úgy nem tudtunk sztrájkolni, mint az ipariak. A csendőrök hamar közénk lőttek. Az volt az urak véleménye: inkább az arató pusztuljon, mint sem a gabonaszem kihulljon. A vasat, vagy egyéb ipari anyagot, ha le is dobott a sztrájkoló munkás, az minőségben olyan maradt, ha egy hét múlva vette is újra munkába. Ebből azt értem: a gyáros meg a hatalom azért tűrte valamivel nyugodtabban az ipari sztrájkot, mert ott, a feldolgozandó anyagban nem éri kár, csak az némi hátrány, hogy később válik kész használati cikké! A gabonánál másként van, az kihull, ha az arató leteszi, a kaszát és azt csak a madarak szedhetik fel... Na de ezt mindnyájan tudjuk. Folytassuk a mai témát. Ismerjük meg, kikkel állunk szemben. És mi okozza ezt a szembenállást még a magunkféle jó részével is. 22 337