Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: Az 1905-6. évi "nemzeti ellenállás" Békés megyei történetéhez

A gazdasági egyesület tisztségfosztó gyűlésén Szeberényi L. Zsigmond űgy vélte, jobban tenné a testület, ha a kivándorlás okainak vizsgálatával és nem Zsilinszky bojkottjának ügyével töltené idejét. De gróf Wenckheimék Szeberényit lehurrogták, és 63:12 ellenében a Zsilinszky Endre tisztségfosztása mellett döntöttek. Ezt követően a földművelésügyi miniszter — mint az egyesület legfőbb felügyeleti szerve — megsemmisítette a tisztségfosztó határozatot.

3

8 A békéscsabai Iparos Olvasókörben is tárgyaltak bizalmatlansági indítványt dr. Zsilinszky Endre olvasóköri díszelnök ügyében az installáció kapcsán, 42:22 arányban vereséget szenvedtek az indítványtevők.

3

9 Ezzel a januári zászlóbontással kulminált is a „nemzeti ellenállás" Békés megyében. A lassan izmosodó békéscsabai polgári réteg nézetét kifejező Békésmegyei Híradó megérezve az országos politikában beálló változás előszelét, így dörgött 1906. január 20-i vezércikkében: „A politikai kóklerség megcsinálta a pártok válságát, aztán megcsinált egy pár kormányválságot, végül belesodorta az országot az alkotmányválságba. Ezen túl még van egy állomás: a gazdasági válság. A harag azt diktálja nekik, hogy pusztuljon a kereskedelem minden érdeke. ök, a méltóságos tízezer holdas uraságok, kibírják ezt is, nekik nem kopik az álluk." Majd január 31-én megjelent a „Megettük a békát" című írás a „nemzeti ellenállás" mérlegeként: „Amikor végtelen bajt, zavart, nyomort és ínséget támasztottak, most megadják magukat, mert nyilvánvaló, hogy az agrárérdekek megvannak mentve. A nagy küzdelem véget ér minden engedmény nélkül, nem lesz magyar vezényszó, nem lesz önálló vámterület, de lesz egy feudál-agrárius országfosztó kormányzat." — Ki tagadná, hogy nem áll egyedül Ady, amikor kívül maradt a „nemzeti ellenállás" táborán? Igaz, nem sokat, de az 'ellenállók' teljes fegyverletétele még váratott magára. A Békés megyei Alkotmányvédő Bizottság feloszlása is országos esemény mozzanataképpen ment végbe. A belügyminiszter 1906. február 17-én szigorúan bizalmas rendeletet küldött a főispáni hivataloknak, köztük a Békés megyeinek, közölte az országgyűlés feloszlatásának közeledtét, illetve megtiltotta az ezzel kapcsolatos vidéki megmozdulások engedélyezését.

4

0 Ami a főispáni hivatal működését illeti: Mint ismeretes, dr. Krecsmárik december 30-án elhagyta Gyulát, s február 17-én vette át ténylegesen hivatalát. A közigazgatási bizottság január 8-i ülésén nem jelent meg, hogy elkerülje az összeütközést a hivatalnoki karral. Január 22-én a belügyminiszter rendeletére állami bútorok érkeztek a főispáni hivatal részére, ahonnan a megyei törvényhatósági bizottság határozataképpen kihordták a megyei bútorokat. A bútorokat a munkások csendőri fedezet mellett hordták be a hivatalba/'

1 Dr. Krecsmárik február 17-én, hivatala átvételekor, magához hívta az alispánt helyettesítő főjegyzőt, és általa főispáni üzenetet küldött a tisztviselői karnak. Megígérte: megtorlástól senkinek nem kell tartania, mert tiszteletben fogja tartani a tisztviselők hazafias érzését.

4

2 Mint a történelemkönyvekből ismeretes, 1906. február 19-én katonaság szállta meg az Országházat. Nyíri Sándor altábornagy, volt honvédelmi miniszter, az ülés megnyitásakor a képviselők előtt felolvasta az országgyűlés feloszlatásáról szóló királyi leiratot, majd Fabritius Győző honvédezredes bevonult katonáival az ülésterembe, hogy kitessékelje onnan a képviselőket. A budapesti események ellen tiltakozandó, a Békés megyei Alkotmányvédő Bizottság február 25-ére tervezett népgyűlést a járási székhelyeken. A belügyminiszter rendeletére Békésre, Békéscsabára, Gyomára, Orosházára és Szarvasra egy-egy század lovasság, illetve gyalogság érkezett, és a csendőrséget is megerősítették/'

3 A karhatalom szolgálatát a belügyminiszter távirata érzékelteti, amely február 24-én érkezett a főispán címére: „Az Orosházára engedélyezett mindkét népgyűlést az 1405. számú rendeletem indokából ezennel betiltom és felkérem Méltóságodat, hogy eme rendelkezésemnek esetleg a helyszínre kirendelt katonai és csendőri karhatalom igénybevételével is szerezzen érvényt, ha a karhatalom nem volna elégséges, forduljon erősítés végett közvetlenül a temesvári hadtestparancsnoksághoz."

4'' Nem tekinthető véletlennek, hogy Lukács György miniszter — Krecsmárik ajánló elődje — meglátogatta hivatalában Krecsmárik János főispánt február .->32