Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: Az 1905-6. évi "nemzeti ellenállás" Békés megyei történetéhez

2., Elvárja a bizottság a vármegye hazafias tisztviselői karától, hogy mindenben alkalmazkodni fog e határozathoz, és a törvénytelen főispánt fogadni nem fogja, rendelkezéseit nem teljesíti; 3., Elrendeli e célból, hogy e határozatot egy-egy aláírási ívvel ellátva a megyebizottsági tagok között járásonként sürgősen köröz­zék; 4., Elrendeli továbbá, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok aláírásával ellátott határozati példányokat a vármegyei kapus adja át borítékban dr. Krecs­máriknak, ha ő a megyei székház épületébe belép. 1 7 A kormány — feleletül az ellene folyó kampányra — felfüggesztette Zemplén megye alispánját, és beszüntette 12 megye hivatalnokainak állami javadalmazását. Erre való tekintettel foglalkozott a megyei törvényhatósági bizottság december 14-én a tisztviselők helyzetével, újra biztosította őket javadalmazásuk tekinte­tében, ha a kormány megtorló akcióját Békés megyére is kiterjesztené. 1 8 — Vi­szonylag lagymatag volt az ellenállás ebben a nemzetiségi összetételű megyében. Aztán jobban kézben is tarthatta a kormány a Békés megyei birtokosokat az agrárnépességek elégedetlensége miatt. Pl. 1905 novemberében — amikor a cse­lédszökések mozgalom jelleget öltöttek — a kormány vonakodott a csendőröket a szökött cselédek visszakísértetésére felhasználni, 1 0 a kormány bojkottálói érzé­kelhették szárnyszegettségüket. Ezzel a helyi sajátossággal is magyarázható, hogy a kormány anyagi megtorlással nem élt Békés megye hivatalnokai ellen. Egyébként a törvényhatósági bizottság december 14-i ülésén dr. Zsilinszky Endre zajongástól kísért felszólalásában dr. Krecsmárik kinevezett főispán eskü­tételének megtartását támogatta, majd Szeberényi Lajos Zsigmonddal együtt be­jelentette kilépését az Alkotmányvédő Bizottságból. 2 0 A kinevezett főispán először 1905. december 28-ára tűzte ki beiktatásának (installáció) napját. Mivel a megyei törvényhatósági bizottság elutasította a fő­ispánt, maga intézkedett esküjének letétele érdekében, s az installáció végső nap­ját december 30-ára tette. Budapestről nyomtatott meghívót küldött a megyei törvényhatósági bizottsági tagoknak a Gyulán december 30-án rendezendő fő­ispáni beiktatásra. Mivel a honvédelmi miniszter december elején fölhatalmazta a kinevezett főispánokat a karhatalom, illetve a fegyveres erő igénybevételére, Krecsmárik intézkedett ebben a vonatkozásban is. Aradról a 33. gyalogezred két százada és egy lovas alakulat egy huszár százada indult Gyulára, továbbá külön­böző területekről 120 csendőr. 2 1 December 20-a körül naponta ülésezett a megyei Alkotmányvédő Bizottság, végül — Abaúj megye bizottságának példáját követve — úgy határozott, hogy a bizottság egy tagja sem jelenik meg a főispán installációján. Ami Gyulán december 30-án történt, nem tér el az országos gyakorlattól, ha igen, inkább a tiltakozásba belevitt tömeg —, mert az urak méltóságukon aluli­nak tartották a közvetlen cselekvést — más megyék központjaihoz képest eny­hébb magatartásával. A főispán december 29-én délután érkezett a gyulai Komló Szállóba, ahol másnap reggelig tartózkodott. Ez éjjel ismeretlen tettesek betörték a szálloda ablakait — olvassuk a Békés december 31-i számából. Időközben a csendőrök felnyitották a megyeháza közgyűlési termét, ezzel az állam erőszakot vett a ha­gyományos megyei autonómián. December 30-án dr. Krecsmárik főispán csendőrfedezet oltalma alatt érkezett 9 órakor a megyeházára, amely előtt a beiktatás elleni tiltakozást kifejező kb. száz fős tömeg várakozott. Ezek megjegyzései közepette vonult be 9 óra előtt a megyeháza kapuján, majd foglalt helyet a fűtetlen közgyűlési terem zöld asz­tala körül, tíz megyebizottsági tag, a megyei törvényhatósági bizottság töredéke, szarvasiak főleg és dr. Zsilinszky Endre Békéscsabáról. A főispán polgári szemé­lyekből álló néhány fős kíséretében —, amely szintén a megjegyzések közepett lépte át a megyeháza küszöbét — dr. Fuksz Béla szarvasi ügyvéd, neve maradt fenn, aki tiszteletbeli főjegyzőként a néhány perces ülés második számú szerep­lője lett jegyzőkönyvkészítésével. A megyei törvényhatósági bizottság többségi csoportját néhány bizottsági tag kíséretében — a közgyűlési teremmel szemben levő teraszon elhelyezkedve — Áchim L. András képviselte. 2 2 Mint erre még visszatérünk, Áchim néhány hét múlva elismerte, hogy Zsilinszky meggyőződését vallotta meg, amikor a kisebb­330

Next

/
Thumbnails
Contents