Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - KIÁLLÍTÁS - Koszta Rozália: Penzai művészek tárlata

iAllItä KOSZTA ROZÁLIA: PENZAI MŰVÉSZEK TÁRLATA A szovjetunióbeli Penza és Békés megye között kialakult testvéri kapcsolat tág lehetőséget nyújt a két megye kultúrájának kölcsönös megismeréséhez. A Békés megyei képzőművészek 1971 nyarán mutatkoztak be a penzai galériában 80 darab alkotással és most, november 7-i ünnepélyes nyitással Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban — december hónapban Gyulán, a Dürer teremben — üdvözölhetjük a penzai művészek tárlatát, amelyen 25 művész 80 alkotása, (festmények, grafikák, kisplasztikák) hirdeti a földrajzilag oly távoleső baráti művészgárda nagyszerű, élményt nyújtó gondolat- és érzésvilágát. Penza város képzőművészeti múltja igen gazdag. Már 1898-ban — Szavickij, az ismert peredvizsnyik festőművész vezetésével megnyílt egy ma is működő képzőművészeti középiskola, amely gyűjtőközpontjává vált a környék tehetséges fiataljainak és az igen gazdag Penzai Képtárral, a vidék művészeti központja lett. A Képzőművészek Szövetsége 1938-ban alakult meg a megyében s ma már 25 művész tagja. Festmények Annak ellenére, hogy a kiállított művek számához viszonyítva kevés az olajfestmény, mégis reális képet kapunk a megye festőinek témában, megoldásban változatos munkásságáról. Romaskov J. kiállított négy, figurális olajképe az emberről vall, egyszerűen, póztalanul, festőileg igen magas színvonalon. A „Gabonatermesztők" hánmas portréjában, markáns, napégette arcú, mezőgazdaságban dolgozó — tipikusan orosz karakterű — fiatal emberek néznek ránk arany háttérről, amelyen finoman rajzolódnak ki a hajlékony búzakalászok. Az ikonok nemes festőisége és a modern szovjet festészet mai eredményei szerencsésen ötvöződnek a képen. Nyugalmat, biztonságot árasztanak a monumentális hatású munkásportréi (Technikus, Munkás), de expresszív erőt, nyugtalanságot, a témának megfelelő dinamikus mozgást idéz a „Warsavianka" c. többalakos kompozíciója, amely az orosz munkásság forradalmi megmozdulásának állít szenvedélyesen szép emléket. Romaskov szereti a tiszta, világos formákat, a határozott vonalakat, kontúrokat. A tudatos formaképzés, a szigorú konstrukció kizárja nála az esetlegességet. Portréi, színben a meleg sárgák, kompozíciója a mély barnák, vörösek változatára épül. Romaskov szigorúan zárt, rajzos formáival ellentétben Nyepjanov V. V. a lágy, cpró színfoltokra bomló felületeket kedveli. Nála a színek dominálnak. A szerkezet, rejtve, az ecsetvonások mögött megbújva tartja össze képeit. A vörös szín különböző árnyalataira épülő „Falusi ünnep'' c. képe vidámságot, örömet áraszt. A „Március" és a „Susenkói ház" c. képei kék színvilágukkal, a vidék nyugalmát 299