Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Fenyvesi András: A haladó hagyományok ápolásával kapcsolatos közművelődési feladataink

Ha a tudást a fenti követelmény szerint értékeljük, kétséget kizáróan állapíthatjuk meg a következőket: 1. Az iskolában elsajátított különböző alapismereteket egész életen át meg kell őriznünk, ill. fejlesztenünk kell. (Az alapismeretek részletezését a téma nem teszi szükségessé.) 2. A „haladó hagyományok" fogalomkörbe tartozó kulturális örökséget az ismeretgyarapítás folyamán — a logikai rendben való előrehaladás biztosítása céljából — át kell vennünk, és egész életen át tudatosan ápolnunk kell. Ennek megvalósítását — a lokálpatriotizmus érzésétől áthatva — erkölcsi kötelességünknek is kell tekintenünk. 3. Az általános és szakmai műveltség iskolában lerakott alapjaira a foglalkozásnak és az érdeklődési körnek megfelelően szelektált, legkorszerűbb ismereteket kell építenünk, igénybe véve az időközben elavult ismeretek helyét is. Ezúttal — a cím szerinti feladatokat indokolandó — a 2. pontban megjelölt tevékenységgel kapcsolatos szarvasi tapasztalatokat kívánom részletesebben elemezni. Mivel a haladó hagyományok ápolása keretében az általános és szakmai műveltség növelésére is kedvező lehetőségeket teremtettünk, a 3. pontban megfogalmazott feladatok végrehajtására vonatkozó tapasztalataink is elemzés tárgyát képezik, még ha jelzés formájában tesszük is. *** Szarvas igen gazdag kulturális örökséget mondhat magáénak. Nemzetiség-lakta város lévén, szlovák népi hagyománnyal rendelkezik. Ennek ápolásával a dolgozó emberek iránti szeretetre és a népművészeti alkotások megbecsülésére neveljük a lakosságot. (A település magyar népi hagyománya nem számottevő, így ennek ápolására vonatkozóan semmilyen adat nem áll rendelkezésemre.) Köztudomású, hogy több kiváló személyiség Szarvason született vagy hosszabbrövidebb időn át itt tevékenykedett. Tessedik Sámuel, Vajda Péter, Benka Gyula, Chován Kálmán. Krecsmarik Endre, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kemény Gábor, Székely Mihály, Melich János, Hanzó Lajos és más személyek igen értékes munkásságának dokumentumaiban bőven találunk olyan ismereteket, melyeknek alkalmazásával egyre nagyobb eredményeket érhetünk el. A nevezett személyiségek életművei új eljárások és korszerű módszerek kidolgozását, a tudományos-technikai forradalom nyújtotta lehetőségek jobb kihasználását motiválhatják, tehát ezek gondos tanulmányozásának, ápolásának igen nagy a jelentősége. Ezek után rátérek a fent megjelölt hagyományok ápolásával kapcsolatos tevékenységünk ismertetésére és elemzésére. A szlovák népi hagyomány ápolása A szlovák anyanyelvű és a szlovák nyelvet jól beszélő lakosság emlékezetében igen sok népdal él. Erről a különböző családi ünnepségeken könnyen meggyőződhetünk. A szlovák lakodalmi népszokások alkalmazására még elég gyakran kerül sor. Elvétve találunk olyan személyeket is, akik szívesen vállalkoznak szlovák népi táncok bemutatására. Mivel ezek a hagyományok a közösségi életet szebbé, hangulatosabbá teszik, az összetartás tudatát erősítik, az ápolásuk érdekében egyre több lehetőséget biztosítottunk. 1969-től minden évben megrendezzük a Nemzetiségi Napokat. Ezek keretében bel- és külföldi művészeti együttesek működnek közre. A szomszéd népek közötti barátság elmélyítését és a proletár internacionalizmus eszméjének terjesztését segítendő, az illetékes szervek nemcsak csehszlovákiai, hanem romániai együttes vendégszereplésének lehetőségét is biztosítják. Az eddig megrendezett Nemzetiségi Napok iránt egyre növekvő érdeklődés nyilvánult meg. A nagyszámú közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a kiváló produkciókat nyújtó szereplőket. Bátran állíthatjuk, hogy a baráti estek résztvevői felejthetetlen élményekkel gazdagodtak. A Nemzeti Napok a hagyományápoláson túlmenően az általános műveltség növeléséhez és képzőművészeti élmények gyarapításához is kedvező alkalmakat nyújtottak. 1969-ben román és szlovák nyelvű könyvek kiállítását, megyei néprajzi ki284