Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Szíj Rezső: A Kner-család útja Gyomáig és a nyomda első esztendei (II. rész)

hozzáteszi ehhez: ha mindez méltó tárgya lehetne a dicsekedésnek, nem is említené.

3

8 Nekünk azonban meg kellett állnunk e kiadvány mellett, mert hiszen a körülmények s a kor nyomdai közállapotainak ismerete nélkül nem is értékelhetnők helyesen vállalkozását és az elért eredményt. Olyan gépen végezte a fenti mű 161 ívének nyomását, amelyet a pár év múlva bekövetkező üzemi átalakítás és nyomdai újjászervezés során csak ócskavasként tudott értékesíteni. Más ember nem is vállalkozott volna ilyen munkára olyan körülmények között, mert egyszerűen őrültségnek tartotta volna és mert már a puszta ötlettől elszörnyedt volna. (Miképpen két embere is ezért szökött meg a feladat elől.) Kner Izidor joggal vallhatta vállalkozásáról, hogy „úgy, amint az élet szőtte, sem csinálta meg sem előttem, sem utánam senki. De ne is kényszerítsen rá ádáz sorsa senkit soha!"

3

9 A Kner-nyomda fejlődése szorosan összefügg két különleges üzleti tevékenységgel: a közigazgatási nyomtatványok és a báli, egyesületi stb. meghívók készítésével. Mindkettő nagymértékben függvénye a nyomda fejlődésének, és a magyar közönség nemesedő ízlésének. Egyik sem könyvkiadói tevékenység, de a Kner-nyomda és kiadó történetéhez éppúgy hozzátartozik, mint ahogy elválaszthatatlan például az Athenaeum munkásságától a napilapok kiadása. Ezért a Kner-nyomda közigazgatási nyomtatványaival és meghívóival foglalkoznunk kell, ha tisztán akarjuk látni azokat a tényezőket, amelyek révén „Kner Izidor Könyvnyomdája" fokozatosan kialakult. Miként adta fejét Kner Izidor nyomtatványok készítésére, erről részben már esett szó. Éber megfigyelője volt az életnek s ügyességével, leleményességével hamar észrevette: hol pótolhat hiányt, melyik területen teheti nélkülözhetetlenné magát. így aztán természetes, ha bizonyos idő múltán éppen közigazgatási nyomtatványok alkotják a vállalat létfenntartó alapját. Amit e tekintetben a nyomda véghez vitt, az annyira egyedi és különlegesen magasrendű, hogy magyar földön hozzá foghatót sem előtte, sem azóta senki sem produkált. A közigazgatás biztosította a vállalatnak az állandó és egyenletes munkát, minden más csak e munkálatok közben, mintegy azok szüneteiben következhetett volna. így elsősorban is ezek előállítása jelentette az üzem számára a biztos és folyamatos jövedelmet. Természetesen a döntő szempont itt sem annyira csak csupán az anyagiak előteremtése, hanem az anyagi érdekkel párhuzamosan az a törekvés, hogy a gyorsan és állandóan változó körülményekhez igazodva, praktikusan és szakszerűen oldják meg a közigazgatási nyomtatványok tervezését, előállítását, szállítását s ezáltal könnyítsék meg a közigazgatás embereinek munkáját. Az anyagi és morális cél megvalósítása érdekében mind Kner Izidor, mind pedig fia, Imre munkásságuk egész folyama alatt igyekeztek ésszerűsíteni a közigazgatási nyomtatványokat. Szolgálatukat a kormányzat azzal honorálta, hogy javaslataikat időnként figyelembe vette és föl is használta/'

0 Eddigelé közigazgatási nyomtatványt főképpen az 1868-ban alapított Állami Nyomda és az ugyancsak ebben az évben alapított Pesti Könyvnyomda Rt. állított elő. Az Állami Nyomda főleg a törvényeket és a hivatalos rendeleteket nyomtatta. Munkásainak száma 1900-ra elérte a háromszázötvenet. A Falk Miksa és Klapka György negyvennyolcas tábornok által szintén 1868-ban létrehívott Pesti Könyvnyomda munkáslétszáma is meghaladta ek267