Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Sáfrán Györgyi: Arany János Geszten

Geszt és a Tisza-család A Korhány és az Inándi patak mellett fekvő község neve már a 13. században szerepel a váradi regestrumban. Az oklevelekben Gezth, Egyházaigeszt, Kis- és Nagygeszt néven találjuk nyomait. 1401-ben a névadó Geszticsalád birtoka, 1761-től a Tiszák tulajdona. Fél századdal a költő ott-tartózkodása után, 1901-ben 1622 lakója, 266 háza volt.

8 Arany János kenyéradója Tisza Lajos (1798—1856) cs. kir. kamarás, az egykori bihari adminisztrátor, akit mint a megye reformmozgalmainalt ellenlábasát tartunk számon. Érdekes azonban, hogy fiai — talán nevelőjük, Szőnyi Pál hatására — a szabadság mozgalmakhoz csatlakoztak. Kálmán mint a közoktatásügyi minisztérium segédfogalmazója, követte a kormányt Debrecenbe, míg a jurátus László mint huszár vett részt a szabadságharcban s a móri csatában tizenhét sebet kapott. — Világos után Tisza Lajos mindhárom felnőtt fiát sürgősen a berlini egyetemre küldte s Emődi Dániel, fiai egykori nevelőjének életét megmentette Haynau ítéletétől. Tisza Lajosné Teleki Julianna a politikus Teleki László és a Kufsteinbe zárt nőnevelő, Teleki Blanka unokatestvére volt. Arany László mint ,,az erdélyi aristocratia magyaros műveltségű" asszonyainak mintaképét jellemzi. Halálakor Arany János így emlékezett róla folyóiratában, a Koszorú-ban: „Áldást poraira, áldást fog mondani minden ismerője, az egész vidék, a szegények, kikkel jót tett, a betegek, kiket maga ápolt és minden, ki valaha forgott a nagy míveltségű, nemes szívű úrnő körében." (1863. I. fé. 9. sz.) — Aranynak írt leveleit általában így írta alá: „alázatos szolgálója Tisza-Teleki Julianna." Amikor Arany elfoglalta nevelői állását a Tisza-családnál, a négy fiú közül csak a legifjabb, Domokos élt a szülőkkel és Kovács János nevelővel felváltva Geszten és Pesten. Tisza Domokos (1837—1856) rövid életrajzát Arany János állította össze, mikor tanítványa korai halála után — az édesanya kérésére — verseinek kis gyűjteményét sajtó alá rendezte és bevezette: „Tisza Domokos született 1837. október 27-én. Szülei a leggondosabb nevelésben részesítették. Főleg a szép lelkű, nemes szívű anya folytonos gondjai csepegtették olyan korán kedélyébe a szép és nemes iránti érzéket, s fejleszték kitűnő elmetehetségeit. Már öt éves korában olvasott, írt, hajlama főképp a magyar versezetek felé vonta, melyeket meghatóan tudott felmondani. Midőn megválasztott nevelője, Kovács János, önképzése végett külföldre bocsáttatván, egy időre német ajkú nevelőt nyere: e miatti panaszát egy naiv versecskében fejezte ki, mely így kezdődik: „Alig ver gyökeret a magyar nyelve, Már is elnyomja a német elme ..." s ezek, <x mennyire tudni lehet, első rímei... A franczia nyelvet már 1851ben annyira bírta, hogy azon folyvást és szépen fogalmazott. Ez évben történt, hogy az áldozatkész szülék, határozott költői hajlamát fölismerve, engem bíztak meg, hogy vezetném ez iránybani fejlődését. Már ekkor ismerős volt a snagyar, német, franczia, nemsokára az lett az angol költészet számos gyön248