Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Szabó Ferenc: Az Alföld-fiumei vasút Békés megyei szakaszának építéstörténete (1862-1871)

minden bírálaton alul áll, az kétséget nem szenved",

4

0 a bővítésre még évtizedekig várni kellett. A vasútvonal megyénkbeli szakaszán az első 15 esztendőben hét állcrmás, ill. megállóhely volt: Kötegyán (mh), Sarkad, Gyula, Csaba, Gerendás (mh), Csorvás, Orosháza.

4

1 A ma meglevő többi állomás és megállóhely később létesült. A vonal — ha nem is teljesen az első elképzelések szerint — végül tényleg kiépült egészen Fiúméig. 1885. január 1-től kezdve a vonal állami (MÁV) kezelésbe került.

4

2 1 8 84 végén 38 mozdonnyal, 80 személykocsival, 598 teherkocsival, 125 egyéb kocsival rendelkezett a társaság.

4

3 * * » Békéscsaba 1871 utáni vasúttörténete egyedül az 1899-ben Mezőkovácsháza és 1904-ben Vésztő felé megnyitott keskenyvágányú vasúttal mutatott föl új vonalépítést. A meg nem valósított, életrevaló — és a város szempontjából különösen kedvező — tervek közül főképpen a Békéscsaba—Miskolc és a Békéscsaba—Kondoros—Szarvas közötti vonalak elmaradását sajnálhatjuk. Befejezésül néhány jellemző és az 1871-ben vasúti gócponttá vált Békéscsaba rangját és szerepét mutató forgalmi adatot sorakoztatunk föl a felszabadulás előtti időkből, főként a személyforgalomról.

4

4 1 883 és 1892 között ötszörösére (50 968-ról 260 864-re) emelkedett a felszálló utasok száma. Az I. világháború előtti utolsó békeévben, 1913-ban 329 721 utas szállt vonatra a csabai MÁV állomáson. Ez mintegy kétharmada volt az aradi, több mint fele a szolnoki számnak. Békéscsaba forgalma a háború után nőtt meg ugrásszerűen, amikor az ország egyik kapuja lett. A felszabadulás előtti legmagasabb utasszámot 1928-ban érte el, 898 515 fővel, messze megelőzve Szolnokot és 25 000-rel Szegedet is. A teherforgalom 1885 és 1925 között közel négyszeresére nőtt. (88 ezer tonnáról 322 ezer tonnára.) Mai szemmel ezek a számok már erősen történetiek, hiszen a vasúti teljesítmény messze túllépi őket. A hajdani idők kezdetlegesebb szerelvényeit is korszerű, kulturált utazást, és gyors teherszállítást lebonyolító vonatok váltották és váltják föl a szocialista Magyarországon, a volt Alföld—fiumei vonalon is. JEGYZETEK 1. Mendöl Tibor: Altalános településföldrajz. Bp. 1963. 395. 2. Erdei Ferenc: Magyar város. Bp. év n. 103. 3. A legérdemesebb eddigi anyagközlő feldolgozás: Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából. Békéscsaba, 1923. 114—129., 132—135., 140—147. Az egyik legutóbbi közlemény: Reil Lajos: Békés megye első vasútvonalának építési és fo^galombahelyezési emlékei az egykorú hírlapi tudósításokban. = Békési Élet 1969. 1. sz. 153—155. A vasutak történetét általában vagy magyar viszonylatban tárgyaló munkák felsorolását mellőzzük, ezek jegyzékét adja: Mészáros Vince: A magyar vasútügy. Bp. 1964. OMKDK 4. Tanulmányunkat a Békés Megyei Levéltárban (ezután: BML) ő-zött esyko'ú közigazgatási inatokra építjük. A téma teliessée-e törekvő k^e^é^éhez mird az Országos Levéltárban, mind ped*g másutt őrzött iratokat, továbbá a ko-abeli szeeedi és fővárosi sajtó általunk részben ismert, de itt külön nem idézett gazdag anyagát át kell kutatni. 14 209