Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Szabó Ferenc: Az Alföld-fiumei vasút Békés megyei szakaszának építéstörténete (1862-1871)

kást elkergetnek, saját embereiket akarják elsősorban keresethez juttatni. Az 1863. december 1-én kirobbant orosházi éhségmegmozdulás résztvevői — a november 24-én végül mégis megindult munkálatok láttán — szintén az idegen járásokból érkezett mintegy 100 munkást kívánták elküldeni, azzal a meggyőződéssel, hogy az orosházi szakasz összes munkáit az orosházi járásbeliek, főként az orosháziak végezhetik el. Az orosházi községháza előtt összecsoportosult, búzát követelő, fenyegető tömeg déltájon kivonult a vasúti munkára beállítottakhoz, ott egy vasúti mérnök leszerelte őket azzal, hogy kérvényezzék a megyénél az ügyet.

2/

i A megmozdulás következményeitől félve előbb 10 csabai csendőrt, majd katonaságot rendeltek ki Orosházára. A földmunkán foglalkoztatottak számát igyekeztek emelni, még mindig messze elmaradva a keresetre szorulók tömegétől. November 24-én a csabaiak szakaszán kezdett munkán mindössze 63, 25-én 83, 26-án 136 agrárproletárt állítottak be. November 30—december 3 között az orosházi járásbeliek száma 340, a csabaiaké 350 körül mozgott. December 15-e körül az orosháziak 720, a csabaiak 400 embert adhattak. Ez a szám az év végéig keveset módosult: a csabaiak száma 350 körűire csökkent, az orosháziaké 800-ra nőtt. 1864 január első napjaiban 418 csabai és 767 orosházi járásbeli dolgozott-"', együtt a vonal további részein 2278 vásárhelyi és 2060 szegedi proletárral.

2

6 A Békés megyei szakaszokon „a föld keményen lévén befagyva" a munka január 7-én megállt,

2

7 január 10—11-én hivatalosan is leállították.

2

8 Nemigen volt még ilyen embertelenül nehéz körülmények között végzett munka ezen a tájon! Csákánnyal, ásóval, szinte foggal-körömmel vágták a fagyos földet az emberek. Az éjszakákat deszkából készült bódékban töltötték a dermesztő hidegben. Napi keresetük 45 krajcár volt. Ennek értékére fényt vet, hogy az élelmezésüket — szép haszon fejében — biztosító vállalkozónál 6 krajcárért vehettek egy font kenyeret, 29 és fél krajcárért egy font szalonnát.

2

9 Az ínséges nyomorúságot kihasználó, kíméletlen kizsákmányolásnak vérlázító példája volt ez a vonalépítés, a vasút szó szerint a nép véréből, verejtékéből, áldozatvállalásából épült. A téli szünet után 1864. március 7-én indultak meg újra a földmunkálatok, 1350 Békés megyei munkással. Valamennyit az orosházi járásból állították ki. A földmunkák túlnyomó részének elkészülte láttán, főként pedig az engedélyezett összeg kimerülése miatt, 1864. július 16-án végleg beszüntették az építést.

3

0 Ezzel egyideig bizonytalanná vált a vasútvonal további sorsa. A továbbépítésre annyira nem számítottak, hogy 1865 nyarán árverésen eladták az összes műszereket, bódékat, deszkákat, szerszámokat. A már kész töltések védelmezésére és a kisebb rongálások kijavítására Békéscsaba és Szabadka között 7 vasúti őrt állítottak.

3

1 A vasúti töltések védelmére annál inkább szükség volt, mert a vasúthoz kisajátított, ill. igénybevett földterületekért esedékes kártérítést az állam éveken keresztül sem fizette ki. Bár 1863-ban igénybevette a földet, még 1867-ben is adós volt. Az érintett lakosok — arra hivatkozva, hogy az adót változatlanul fizetniök kell a föld után — több helyen elszántották a töltéseket.

3

2 Csabán, Csorváson és Orosházán együtt 179 kat. holdat sajátítottak ki a vasútépítéshez, a kártérítésre erősen számítottak az érintettek, követel207