Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Csatári Béla: Békés megye mezőgazdaságának fő vonása

CSATARI BÉLA: BÉKÉS MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁNAK FÖ VONÁSAI Békés megye a Tiszántúl délkeleti részén terül el. Közepes nagyságú (566 900 hektár), az ország területének 6,1%-a. Lakosságának száma 447 200 fő, az ország népességének 4,3%-a, így a legalacsonyabb népsűrűségű megyék közé tartozik — egy km--re átlagosan 79' ember esik az országos 111-el szemben. Ez a délkelet-alföldi rész az ország legalacsonyabban fekvő területe. Felszíni formája síkvidék. A Békés—Csanádi löszhátat a Tisza, a Körösök és a Maros fogják közre. Meghatározó talajtípusai: mezőségi talajok, az ország egyik legértékesebb földje. Területéből kb. 130 000 hektár viszont rosszminőségű, savanyú vagy szikes, mely főleg a megye északi részén helyezkedik el. A megye vízrajzát a Tisza egyik baloldali mellékfolyója a Fehér-, Feketeés Sebes-Körös, valamint a Berettyó egyesüléséből keletkezett — Körös képezi. A Körös-völgy öntözési lehetőségei a mezőgazdasági termelés fejlesztésének egyik jelentős feltétele, melyet ki fog egészíteni a kiskörei második tiszai vízlépcső megépítésével nyert öntözővíz. Éghajlata kontinentális. Az évi hőingadozás meghaladja a 22°C-ot. A megye területére jutó hőösszeg a növényzet tenyészideje alatt eléri a 3200— 3300°C-ot. Ezzel az ország legmelegebb tája. Csapadékban viszont az ország ,,legszegényebb" területe, az évi átlag 450—500 mm. A természetföldrajzi viszonyok lényegében meghatározzák a megye gazdasági jellegét, helyzetét és szerepét az országban. A megye általános gazdasági jellemzője, hogy a mezőgazdaság a vezető ág. Ez adja az alapvető arculatát, s egyben az ország egyik legfontosabb búza-, kukoricatermő vidéke, ebből fakadóan legjelentősebb állattenyésztő bázisa. Pl. 1969-ben az ország termelésének búzából 11, kukoricából 10, cukorrépából 15, lucernából 12%-át termelték, és itt vásárolták fel a búza 11, a sertés 12, a baromfi 13%-át. A megye mezőgazdaságának közgazdasági helyzetét és adottságait jól szemlélteti az évi bruttó termelési érték alakulása, mely jelenleg 7,4 milliárd forint, az országosnak 8%-a. Az állattenyésztés termelési növekedése az elmúlt években dinamikusabb volt, mint a növénytermelésé. A növényi termékek egyre nagyobb része az állati termékekben jelenik meg, mely egybevág a húsprogram megvalósításának országos célkitűzéseivel. 1 #