Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szerényi Imre. Békés-Csanád-Csongrád egyesített vármegyék közigazgatása II. József korában

Itt nagyon fontos a körültekintő eljárás, hiszen a kiválasztott hivatalnokok lesznek a biztos jövendő beosztottjai, munkájában ezekre kell támaszkodnia. A biztosok a városok feletti felügyelet jogát is megkapják. Ezenkívül hatáskörük kiterjed a privilegizált közösségekre, a só- és harmincadhivatalokra/

1 „Generális congregatiókra nemesi közgyűlésekre nincs szükség" — József tervezete szerint. A megye csak akkor tarthat közgyűlést, ha erre a biztos parancsot ad. Jószef tehát számított a megyei nemesség ellenállására és nem akarta, hogy ez az ellenállás egy-egy ilyen közgyűlésen nyílt és összehangolt formában jelentkezzen. A nemesi megye, mint tanácskozó, megvitató hatóság ezzel tehát megszűnt. A biztos fontos teendőket lát el az adóbehajtással kapcsolatban, feladata lesz az összeírások megszervezése, s hatáskörébe tartoznak majd a vallásügyi, türelmi és oktatásügyi kérdések. Itt József még csak fontossági sorrend nélkül sorolja fel azokat a? ügyeket, amelyek a biztosok feladatai között később egyre nagyobb teret kapnak: a lótenyésztés, a kereskedelem támogatása, a vízkárok megakadályozása, a hajózás fellendítése, a folyók hajózhatóvá tétele, a posta fejlesztése stb. A biztosoknak minden félévben részletes jelentést kell beküldeniük a helytartótanácshoz, amelyet a kancellárián keresztül az uralkodóhoz továbbítanak. Minden év októberében be kell nyújtaniuk a hivatalnokok személyi lajstromait. (Conduit-Listen). A biztosok ellenőrzik a megyei házipénztárakat is. Minden esetben, ha szükséges katonai segítséget vehetnek igénybe.

6 A királyi biztosi rendszerről szóló rendelet 1785. március 18-án jelent meg. A rendelet kimondta, hogy az eddigi főispáni rendszer nem mindig működött megfelelően, ennek pedig a közigazgatás látta kárát.' Ezért a főispánságok ügyeinek intézését (az eddigi főispánok helyett) a császár az általa kinevezett biztosokra bízza. Magyarországot tíz kerületre osztja, mindegyik élére egy-egy biztost állít, aki titkos tanácsosi címet visel. Évi fizetése 6000 aranyforint. A hivatal elfoglalásakor a biztosok esküt tesznek. A rendelet további részében röviden meghatározza jogaikat és kötelességeiket. A biztosok irányítása alatt működik megyénként a már nem választott, hanem kinevezett alispán. (Ekkor kapott alispáni kinevezést a protestáns, polgári származású (!) Hajnóczy József, gr. Széchényi Ferenc személyi titkára, a későbbi jakobinus mozgalom kiemelkedő alakja.) Itt kell megemlíteni, hogy a biztosok hivatalos ügyekben a postát szabadon használhatták, utazásaiknál előfogatot (Vorspann) vehettek igénybe, és bárhol fizetség nélkül megszánhattak. A hivatal kiépítése és megszervezése több hónapos kemény munkát követelt. Tényleges gyakorlati működést a biztosok csak 1786tól végezhettek, amelynek pozitív eredményeit csak a következő évek jelentéseiből lehet lemérni. Munkájukat igazgatási, politikai, és gazdasági téren végezték. Ezek közül legjelentősebb a gazdasági területen felmutatott munka: a biztosok felméréseket végeztek, számos javaslatot készítettek a gazdasági élet fellendítésére és intézkedéseket tettek a közlekedés fejlesztésére. Teleki Sámuel kerületi biztos fejlesztési javaslatai A nagyváradi kerület élére az uralkodó gróf Teleki Sámuelt nevezte ki, (gr. Teleki Sámuel 1739-ben születet, ifjúkorában unokaöccseivel együtt külföldi utazást tett. Mária Terézia uralkodása alatt küküllői főispán és erdélyi kormányszéki tanácsos. Igen művelt ember; ő alapította a marosvásárhelyi Teleki-könyvtárat, melynek anyagát még fiatal korában kezdte gyűjteni. A könyvtárra és az iskolákra — írja Kazinczy — 800 ezer forintnál is többet költött. A könyvárat a közönség is használhatta). Kerületéhez tartozott Arad, Békés, Bihar, Csanád, Csongrád, Szabolcs megye, a Hajdúság és Kiskunság.

8 Hivatala elfoglalásakor Teleki beszédet mondott, amelyben előadta működésének programját és célját: Örülök... bővebb alkalmatosságot nyerhetek hazámnak szolgálattyára és ebben a Köz Jónak előmozdítására". Kérte a rendeket és „tisztviselő társait", hogy tegyenek meg mindent a Köz Jónak előmozdítására öszve vetett vállakkal,... együtt való munkálkodásokban ... ". 1785 decemberében különböző meggondolásokból Békés, Csanád és Csongrád megyét egyesítették.'

1 Csanád megye a Makón tartott partialis congregation 135