Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Jároli József: Orosháza népessége a Mária Terézia-féle úrbérrendezés idején

azokat a neveket vesszük figyelembe, amelyek családfőként feltételezhetők. A Conscriptio őszesen 689 családfőt számlál, míg az úrbéri tabella 531-et. Ez utóbbi a Conscriptio adatainak 78,5°'„-a. A két forrás összevetése még néhány érdekes adatot hoz felszínre: 1.402 azoknak a neveknek a száma, amelyek az úrbéri tabellában és a Conscriptioban egyaránt előfordulnak. Ez az úrbéri tabella névanyagának (531 fő) 75%-a, a Conscriptio névanyagának (689) 58,3%-a. 2. Az úrbéri tabella névanyagából 129 csak a tabellában fordul elö. 3. A Conscriptio esetében ez a következőképp alakul: a 689 névből 287 csak az említett forrásban fordul elő 4. A tabella és a Conscriptio által kimutatott névanyag számának különbsége: 158 fő. Az úrbéri tabella és a földesúri összeírás adatainak számszerű összevetése azt mutatja, hogy a földesúr nagyobb népességet vont adózás alá, mint ez az állami terhek szétosztására irányuló Mária Terézia-féle úrbérrendezés során történt. A földesurak — előrelátóan — elnézték azt, hogy a jobbágyok elkerüljék az úrbéri tabellába való felvételt. Később ennek jelentős hasznát látták, a parasztok földjeit allódiumokhoz csatolhatták, vagy annak megváltását követelték. Az összeírásokban mutatkozó névanyag arra a különbségre is utal, hogy jelentős volt a nagycsaládi rendszer, a rokoncsaládok együttélése, s ezért egyik esetbén a család egyik, idősebb tagját, a másik esetben a család másik, fiatalabb tagját vették számba. Az azonos időben készült összeírások névanyagának különbözőségéből erre is következtethetünk. Az adatok tanúsága szerint vannak tehát nevek, amelyekről mindkét forrás tud. Vannak viszont olvanok is, amelyek csak az egyikben fordulnak elő. Mi okozza ezt a nagy eltérést? Egyrészt a kétféle forrás eltérő jellege. Az egyik földesúri adminisztráció terméke, a másik pedig az állami úrbérrendezés iratanyaga. Wellman Imre megállapítása szerint az adóeltitkolás a földesúri adminisztráció által készített iratokban jóval kisebb mértékű, mint az állami adatfelvételekben, ahol a község maga is nagy gondot fordított az összeírok megvesztegetésére, „di$cretio"-jára.V' Másrészt az úrbéri tabella forrásértékét vizsgálva nem szabad elfeledkeznünk az úrbérrendeletnek a nemesség ellenében, rendeleti úton való kivitelezéséről. A nemesség magatartását jól mutatja Acsády Ignác megjegyzése, miszerint a nemesség mindent megtett a végrehajtás elszabotálására, a királynő és a rendelkezést irányító felső szervek félrevezetésére.

'S Erre alapot adott az a tény, hogy a végrehajtás, bár a királyi biztos ellenőrzésével történt, mégis a megyei adminisztráció kezében volt. A megye élén' pedig a legbefolyásosabb földesurak és az őket képviselő tisztikar állt. A két forrás egybevetésénél döntő jelentőségű, hogy közel egyidőben készültek, így adataikat nagyobb időköz nem torzítja. További népességre derült fény, amikor a község alapításától, 1744-től vezetett egyházi anyakönyv névanyagának feldolgozására került sor. Az úrbéri tabella az urbariális kötelezettség alá tartozókat tünteti fel, a Conscriptio pedig a vagyona alapján adóköteles családfők számát. Az anyakönyv viszont a népmozgalom regisztrálásában ilyen különbségeket nem tett. Az anvakönvv forrásértékét a korábbi feldolgozás alapján is jónak, a viszonyokat bizonyos hibaszázalékot leszámítva pontosan tükrözőnek mondhatjuk. A Mária Terézia úrbérrendelet névanyagának vizsgálatához, a korábbi dolgozatokhoz 1744—60 közötti időszakból elkészült népmozgalmi adatok feldolgozása mellett, elvégeztük az anyakönyv adatainak 1760—71 közötti névanyagának kigyűjtését is. Az összevetés az említett két forrással érdekes képet mutat. l.Az anyakönyvben 1760—71 között 588 olyan név fordul elő, amely a korábbi anyakönyvi bejegyzésekben nem szerepel. De nem szerepel az úrbéri tabella és a Conscriptio anyagában sem. Közöttük 8 olyan név is található, amelynek viselőjéről azt is megtudjuk, honnan költözött Orosházára. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a beköltözés még nem fejeződött be a községbe, és a beköltözők Békés, illetve a környező megyékből telepedtek le itt. Sőt a halotti anyakönyv később ismertetett okokból való feldolgozása 1771—76 között azt mutatja, a beköltözés további népességnövelő tényező lehet. Ugyanis 1771—76 között 11 család szerepel valamilyen vonatkozásban 9 129