Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Palov József: Adatok a Békés megyei zöldségöntözések fejlődéstörténetéhez (1890-1944)

A terméseredményekről tájékoztatnak Wenckheim Dénes dobozi 50.8 kat. holdas uradalmi kertészetének 1931. évi adatai (67): zöldpaprika — — — — — — — — 80,0 q/kat. h. görögdinnye — — — — — — — — 124,0 q/kat. h. paradicsom — — — — — — — — 55,0 q/kat. h. uborka — — — — — — — — — — 138,0 q/kat. h. karfiol — — — — — — — — — — 30.5 q/kat. h. kelkáposzta — — — — — — — — 52,4 q/kat. h. Ezekhez hasonló közepes terméseket értek el 1937-ben Pongrácz Jenőné 12 kat. holdas gyulavári kertészetében is (68): zöldpaprika — — — — — — — — 90,0 q/kat. h. paradicsom — — — — — — — — — 120,0 q/kat. h. nyári káposzta — — — — — — — — 93,0 q/kat. h. kelkáposzta — — — — — — — — 40,0 q/kat. h. karalábé — — — — — — — — — — 100,0 q/kat. h. Értékesítés, feldolgozás Az árut rendszerint ekhós szekereken, régen csónakokon és dereglyéken is szállították a piacokra (69). „Minden kertész maga értékesíti a heti vásáron a termeivényeket, hol a felvevők azok a kereskedők, akik azokat a fővárosba, s onnan részben külföldre szállítják" — állapította meg Kienitz Vilmos 1935-ben (70). A kedvezőbb értékesítés érdekében szövetkezet megszervezését szorgalmazta Kienitz, ami azonban nem valósult meg (71). Nem valósult meg az a felvetése sem, hogy a gyulai kertészek vízi úton — az Élővízcsatornán — gyűjtsék össze termeivényeiket, és azokat a békéscsabai vasútállomásról szállítsák tovább a bel- és külföldi piacokra (72). A Doboz—pósteleki uradalom 1939-ben konzervüzemet hozott létre. Az üzem 1941-ig kizárólag az uradalom 107,8 kat. h. területű öntözött gyümölcsösének és a környék kis gyümölcsöseinek termelését dolgozta fel gyümölcsízzé. A háborús konjunktúra hatása alatt az uradalom 1942-ben zöldségszárítóval bővítette ki a gyümölcsfeldolgozó üzemet. Az üzem — amely ezután Dobozi Konzervgyár néven működött — naponta mintegy 80 q gyümölcsízt és 15 q szárított zöldségfélét (főzelékfélét, hagyma-, sárgarépa- és zellerszeletet) állított elő. vidékünk zöldség- és gyümölcs-értékesítésére alig volt hatással mert nyersanyag-szükségletének nagyobb részét távoli gazdaságokból (Záhony. Beszterce stb. szerezte be (73). ÖSSZEFOGLALÁS A zöldségféléket vidékünkön évszázadokon át kizárólag házikertekben termesztették. Értékesítésre csak a házi szükségleteken felüli mennyiségek kerültek. Ezek a mennyiségek nem elégítették ki a megnövekedett és részben városi igényű lakosság szükségleteit. Ezt a kedvező helyzetet használták ki a XIX. sz. utolsó negyedében bevándorolt bolgár zöldségkertészek. Vidékünkön ők vezették be a piacra termelő, üzletszerű zöldségtermesztést. Módszereiket néhány év alatt a magyar törpebirtokosok és agrárproletárok is elsajátították. A két világháború között jelentősen megnövekedett a zöldségfélék kereslete, ami fellendítette a zöldségöntözéseket nemcsak a Körösök mentén, hanem a felszíni vizekkel nem rendelkező területeken is. A termesztésben elért sikerek a napjainkban is hírneves Békéscsaba—gyulai zöldségtermesztési körzet kialakulásához vezettek. .563