Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: Az 1905. január-februári választás és a "nemzeti ellenállás" első lépései Békés megyében
7,00-kor: Zsilinszky 735, Áchim 1010 szótöbbséggel megválasztatott. A győztes ellenzéki tábor új korszak küszöbén érezte magát, azonban fékezte mámorát Bécs szándékának ismeretlensége. „Szédületesen nagy perspektíva nyílt a nemzet előtt — írja a szarvasi újság. 3 0 Erősek, nagyok lettünk, nőtt önbizalmunk, erősödött nemzeti tekintélyünk. Ne higgyük azonban, hogy a regeneráció munkája simán, baj nélkül fog menni. A nemzet ugyan elhatározta a gyökeres változást, de ennek számolnia kell egy döntő fontosságú tényezővel: a koronával is." Mi sem bizonyítja jobban a nemzettudat ébredésének gazdasági hátterét, mint az ugyancsak a Szarvas és Vidéke 1905. március 5-i írása a kispolgárság naiv reménykedéséről, miszerint, a választási győzelem eredményeképpen létrejön az önálló magyar vámterület, s védelemben részesül a kisipar a gyáripar „szemtelen garázdálkodásá\al" szemben, illetve adókedvezményt élvez majd. Mint ismeretes a bécsi udvar nem vette figyelembe a választás eredményét, s eltérően a várakozásoktól nem bízta meg az ellenzéki politikusok egyikét sem kormányalakítással. Nem fogadta el gróf Tisza István kormányának lemondását, hanem megbízta az ügyek vitelével. Majd, amikor az ellenzék és az udvar alkudozása nem vezetett I. Ferenc József szempontjából kellő eredményhez — miközben szinte eltűnt a magyar uralkodó osztály nézetkülönbsége, s az ellenzék a kormányalakítás ügyében készített feliratában az osztrák és a magyar uralkodó osztály érdekazonosságát hangsúlyozta — a király parlamenten kívüli kormányt nevezett ki báró Fejérváry Géza testőrtábornok elnöklete alatt. (A kinevezés a Budaoesti Közlöny 1905. június 18-i számában jelent meg.) Tisza István gróf egyelőre visszavonult a „geszti platánfák tövébe bóbiskol"-ni. 3 í A megalakult új kormány története azért is kötődik Békés megyéhez, mert tagja lett a megye bukott főispánja, Lukács György is vallás- és közoktatásügyi tárcát vezetvén. „Tárcát vállaltam az újonnan kinevezett királyi kormányban — írta 1905. június 17-i nyílt levelében. 3 2 Tudom, hogy a polit'kai pártszenvedélv izzásában ezen eljárásomért sokak részéről el kell szenvednem azt a súlyos vádat, hogy társaimmal együtt közreműködöm a hadseregre vonatkozó nemzeti követelések tel jesítésének megakadályozásában." Ä hivatalnok kormány 1905. június 21-én mutatkozott be a parlamentben és kért bizalmat. A Ház bizalmatlanságot szavazott, és kibontotta a megyéket mozgósító passzív rezisztencia zászlaját. A kormányt alkotmányellenesnek bélyegző határozati javaslatot Kossuth Ferenc terjesztette elő. Ezt követően báró Bánffy Dezső terjesztett elő határozati javaslatot arra nézve, hogy a Ház hívja fel a megyei törvényhatósági bizottságokat a kormány bojkottálására, az országgyűlésileg meg nem szavazott adók és újoncok begyűjtésének meg kiállításának megtagadására. Válaszul a király újra és újra elnapoló rendelettel akadályozta a parlament munkáját, majd 1906. február közepén teljhatalmú megbízottja — Nyíry Sándor vezérőrnagy, királyi biztos — közreműködésével feloszlatta az országgyűlést. Korábban báró Fejérváry miniszterelnök 1905. július 12-én „intő szózat"-0t intézett az ellenzéki koalícióhoz, majd Kristóffy belügyminiszter megsemmisítette a budapesti törvényhatósági bizottság határozatát az adózás megtagadása ügyében. Békés megye törvényhatósági bizottsága 1905 júliusában — a Budapesten kezdeményezett események másnapján — kapcsolódott be a parlamenten kívüli kormánnyal szemben megindult „nemzeti ellenállás"-ba. A megyei törvényhatósági bizottság 1905. július 24-én rendkívüli közgyűlésen alakította ki magatartását az ellenállás ügyében. Fábry Sándor alispán — lényegében visszhangozva báró Bánffy Dezső parlamenti expozéját — így határozta meg a Békés megyei törvéayhatóság és közigazgatás magatartásának alapelvét.33 „Ne felejtsük el. hogy nem ok nélkül nevezték el a vármegyéket az alkotmány védőbástyáiul, védbástyák voltak azok, amelyek mellvédje mögé húzódott a nemzet ősi jogának védelmére, de nem támadásra." Ez volt dióhéjban a „nemzeti ellenállás" alapvetése. — Felmerül a kérdés: milyen rétegeket határol be ez a nemzetfogalom, illetve mi szorította ezt a ,.nemzet"-et védekező hadállásba, a deáki koncepció újra homloktérbe állítására? Ebben a nemzetfogalomban nem kap helyet a nép, s miközben szócsatát vív az uralkodó osztály különböző rétege, az ellenzéki koalíciónak a megyei törvényhatósági bizottságokban !evő képviselete jól tudja, hogy hátában az elégedetlen nép jelent isazi veszélyt. 1905-ben és 1906 első felében egymást érik Békés megyében is a bérküzdelem, az .541
