Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Csende Béla: Békés megye zenei és énekkari élete

kés-Tarhos volt a kezdet 1946-ban, ahol Gulyás György olyan eszményi zeneiskolát hozott létre, amely ha nem szűnt volna meg 1954-ben, hozzásegített volna ahhoz, hogy magas szintre emeljük megyénk zenei életét, kórusmozgalmát. Ugyanis a megfelelő szakemberek biztosítása a legnagyobb gond. Emh'tést tettem már arról, hogy a békési embereket ugyan ki tudta volna megtanítani zenélni, kórusban énekelni az elmúlt századokban, — még akkor is, ha lett volna ilyen igénye és az ideje is megengedte volna. Senki! A Tarhosról kikerült fiatal szakemberek vonzották környezetüket. Fel tudták kelteni az érdeklődést az ének, a zene iránt s a zenekarok, kórusok szervezése szenvedélyükké, éltető elemükké vált. Igazolja ezt az a tény, hogy az egykori tarhosi diák Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző műveiben is a kórusok kiemelten és csodálatos szépségükben jelennek meg a tarhosi zene skola kórusában szerzett életre szóló emlékek tükreként. Becsülettel és nagy pontossággal, gondossággal, szeretettel tevékenykednek megyénk iskoláiban a Tarhoson végzett szakemberek. Bár többen lennének! Sokat tettünk annak érdekében, hogy a zenebarátok és kórusok vezetői és tagjai továbbképezzék magukat. A tagság belső nevelése terén is van előbbrelépés. Ennél mégis többet kell tenni mindannyiunknak. Valahol elvétettük. Többet kell tennünk az ízlésfejlesztés, az öntevékeny művészeti munka színvonalának emelése érdekében, új formák, módszerek kikísérletezésével és bevezetésével. Tarhos példáját az előbbiekben azért hangsúlyoztam, mert az ének, a zene megszerettetésére már az iskolában kell nevelni a gyerekeket. Persze az óvodában a legidőszerűbb, vagy ahogy Kodály mondja, még akkor, amikor még meg sem született a gyermek. Az általános és középiskolákban folyó énekoktatás és énekkari életről röviden: a) Általános iskolák: Megyénkben közel 130 oktatási egység van. Vizsgálva a szaktanári ellátottságot az utóbbi 10 évben megállapíthatjuk, hogy az 30—40% között alakult, ami egyáltalán nem mondható kedvezőnek, örömünkre szolgál, hogy énekkar ennek ellenére szinte minden osztott iskolában működik. Számuk kb. 80—90 között mozog. Az énekkarok fő feladata az iskolai, községi ünnepélyeken való közreműködés. Itt szeretném külön kiemelni a békési járást, ahol a kisiskolák kórusai — nem szakosok vezetésével — évek óta nagyon eredményes munkát végeznek, őrizve ezzel a tarhosi hagyományokat is. A fáspusztai nevelőotthon kisdobos énekkara pl. már két alkalommal szerepelt megyei bemutatón is. Az ált. iskolai énekkarok az utóbbi években határozott fejlődést mutatnak, elsősorban azokban a járásokban, városokban, amelyekben rendszeresen és tervszerűen megrendezik a kórusok tavaszi seregszemléjét. Nagy probléma szinte valamennyi ált. iskolában a hangszerhiány, mely a zongorakíséretes művek bemutatását még ott is lehetetlenné teszi, ahol lenne kísérő. Nem kielégítő a karvezetők és kórusok kottákkal, főleg új művekkel való folyamatos ellátása, (igen gyakori jelenség, hogy a Zeneműkiadó Vállalat illetékes szaküzlete válasz nélkül hagyja a beküldött megrendeléseket.) b) Gimnáziumok Az állapotok korántsem mondhatók egységesnek. 9 gimnáziumban működik énekkar (ebből az Erkel Diákünnepségek megyei döntőjén 6 vett részt csupán), 4 kórust vezet olyan tanár, aki állományilag is a gimnáziumhoz tartozik. A jó, szakképzett énektanári gárda hiánya itt sajnos még jobban érződik, mint az általános iskolákban. A számtalan ráhatást, aminek a gimnáziumi tanuló ki van téve, az óraadó énektanár tevékenységével csak ritkán tudja ellensúlyozni. Ez az egyik főoka annak, hogy középiskolai kóruskultúránk nem mondható virágzónak. Ennek érdekében nagyon sokat tehetnének és kell is tenniök a gimnáziumok igazgatóinak is, az egész tanári karnak is. Megyénkben 14 szakmunkásképző iskola működik s ezek közül csak háromban működik énekkar, ez azt bizonyítja, hogy ezekben az iskolákban még elszomorítóbb a helyzet. Megyénk zenei életének alapvető munkája a zeneiskolákban folyik (Battonya. Békés, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas — fiók zeneiskolák Gyoma, Sarkad, Elek). A növendékek száma 2000, a tanároké 97. Az utóbbi időkben az tapasztalható, hogy az egyoldalú zongoraoktatás lassan szűnőfélben van és a zene.512