Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Becsei József: A felszabadulás utáni gazdasági-társadalmi változások hatása Békés megye településeire

A népességnek a megyéből történő eláramlásával párhuzamosan, s a foglalkozás-változtatás következményeként megnövekedett a megyén belüli ingavándormozgalom is. A fenti folyamatok eredményeként a megye egész gazdasági szerkezete is sokat módosult. Amíg 1949-ben kifejezetten agrárterület volt, addig ma már azt mondhatjuk, hogy agrár-ipari jellegű. A gazdasági jelleg változása és a népesség foglalkozásváltása az össznépesség változásával, mégpedig jelentős csökkenésével párhuzamosan ment végbe. Az azonban nem tartható indokoltnak, hogy amíg a megye az ország területéből 6,1%-kal részesedik, addig lakosságából mindössze 4,3%-kal, mert ez a terület az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területe, másrészt a hasonló adottságú megyék mindegyikében sokkal közelebb áll e két arányszám egymáshoz. Megyénkben az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó földterület nagyjából 11 kat. hold. Így nem indokolt a mezőgazdasági népesség további csökkenése. Mivel a termelőszövetkezetekben az összes tag átlagos életkora 51,8 év volt, így a sok nyugdíjba menő tag pótlására tömeges munkaerőszükséglet merül fel. Mivel a keresők aránya az országos átlag alatt van, ezért ennek javítása is szükséges. Továbbá, ha az elvándorlás és az ipartelepítés üteme hasonló marad, belátható időn belül munkaerőhiány jelentkezik úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. Ügy tűnik tehát, hogy megyénkben az iparban is és a mezőgazdaságban is egyaránt kimerülőben vannak az extenzív fejlesztés lehetőségei, így elsősorban az intenzív fejlesztési koncepciók realizálását kell indokoltnak tartanunk. Az előbbiekben nagy vonásokban vázolt fő gazdasági társadalmi változások területileg differenciáltan jelentkeznek még egy megyén belü is. éppen ezért hatásuk a megye településeire is sokfélék. A hatás azonban kölcsönös, mert a településállomány területi megoszlása, a településhálózati kapcsolatok is hatékonyan befolyásolták a fenti folyamatokat. A társadalmi és gazdasági változásokon túl azonban az ország, különösen pedig a nagyhatárú településterületek településállományának, sőt nyugodtan állíthatjuk, hogy településhálózatának kialakításában nemcsak gazdasági tényezők játszottak fontos szerepet, hanem számos adminisztratív intézkedés is. A mai településállomány szerkezetére rányomta bélyegét a mindenkori településfejlesztési koncepció, mert az egyes intézkedések (új falvak létrehozása, építési tilalmak stb.) ennek értelmében születtek. Amikor egy-egy régió, megye stb. települési problémáit vizsgáljuk, ezen hatásokra is figyelemmel kell lennünk. Az természetesen igaz, hogy az elsődleges szerepet a gazdasági tényezők játszották, de az adminisztratív intézkedések nem mindig ezen tényezők helyes felismerésén születtek meg, bár — igaz —, hogy újból és újból kikényszerítették a nekik megfelelő településfejlesztési felfogást. Azonban pontosan a tanyás településű területeken mindig is számos lehetőség közölt lehetett válogatni, s úgy érzem, lehet is mindaddig, amíg ezen településtípusok és a gazdaság közötti kapcsolatok felderítése regionális egységenként nem lesz kielégítő. Békés megye mai településállományának kialakulása — mint már említettem — a XVIII. század elejétől négy periódusban zajlott le. Ezeknek a szakaszoknak az időpontja a XVIII. század eleje, a XIX. század eleje és második 4