Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - Tábori György: Tótkomlós állattartása

után 1,50 forint és 1 véka búza, hetenként 6 kenyér, 2 ló ingyenes legeltetése. — A szentetornyai pusztán 1871-ben Krsjak Mihály ökörcsordás bére: egy öreg után 30 krajcár, 2 fiatal után is 30 krajcár, egy öreg után 18 iajdl'e búza és ua. két fiatal után is, fél kenyér egy öreg után, de két fiatal után is csak fél kenyeret kapott hetenként. — Kaszaperen 1852-ben Szurmák Pál volt a községi gulyás, fizetése: egy öreg után 8 garas, egy fiatal után 4 garas, 7 kenyér egy hétre, évi két pár csizma és 1 éven aluli borjú ingyenes legeltetése. — 1876-ban Krsjak György volt felfogadva gulyásnak és csikósnak, bére: egy öreg után 30 krajcár, két fiatal után ugyancsak 30 krajcár, egy öreg után 1—1 porcia búza és árpa, két fiatal után 5—5 zajdje búza és árpa, egy hétre darabja után fél kenyér és ami hozzá jár kása, tarhonya és só, végül 1 darab öreg jószág tartása eleséggel. Több-kevesebb megszakítással Krsjak György még 1895-ben is guj᧠aj voloviar volt Kaszaperen. — Községi csikós 1855-ben Pilka János, fizetése: egy öreg után krajcár, egy fiatal után 25 krajcár, március 31-től János napig (december 27-ig) 12 kenyér egy hétre, János naptól március 31-ig 6 kenyér. — 1856-ban Kovács Józsefet fogadják fel csikósnak Kiskomlósra, fizetése: egy öreg után pénzben ugyanaz volt mint előzőé: március 31-től hordásig, amíg a munka megkezdődött, hetenként 7 kenyeret kapott, de hordástól kezdve már csak 4 kenyeret. Azonkívül az esett kárt köteles volt megtérítem. — 1890-ben Rosza Márton csikós bére: egy darab után 30 krajcár, 7—7 liter búza és árpa, minden darab után hetenként fél kenyér és a hozzávaló hüvelyes, azonkívül 2 öreg ló ingyenes legeltetése. — 1893-ban Kiskomlóson ifj. Povázsai János a kraviar és csikósgazda, akinek fizetése fél lánc kukoricaföld és 2 darab számos ingyenes legeltetése. — 1922-ben a Klement testvérek a csikósok, bérük: darabonként 4 korona, 7—7 liter búza és árpa, hetenként darabja után 4 kg kenyér és 25 dkg szalonna. Tartoztak két nyergeslovat tartani, melyeknek legeltetése ingyenes. 7. Gajdács: i. m. 91—92. 8. Uo. 238. 9. Fél Edit—Hofer Tamás: Az átányi gazdálkodás ágai. Budapest, 1961. 142. 10. Uo. 141. 11. Uo. 151. 12. A Stirbicz család gazdasági naplója 1850—1863. évi bejegyzéseiből: kisbéres fizetése 1850-ben: 1 korona, 1 pár csizma, 1 szűr, 1 kalap. — öregbéres fizetése 1852-ben: 52 korona, 2 sertés és 1 tehén téli tartása a gazda takarmányán, 1 hold föld búza alá, 1 mítovník-nyi kenderföld, fél hold föld szántása kukorica alá. — Béres fizetése 1856-ban: 130 korona, 2 pár új csizma, 1 télikabát, 1 kalap. — Lovász fizetése 1857ben: 150 korona, 1 pár új csizma, 1 pár csizma fejelése, 1 kabafiica, 1 kalap, 1 kocsi trágya. — 1863-ban a harmadik béresé: 22 korona, 2 köböl búza, 2 köböl árpa, 1 pár új csizma, 1 pár talpalása, 1 kocsi trágya és 1 kocsi fűteni való szalma. A bérben sokszor szerepel a bocskor, nyári ruha, suba, bőrnadrág, bekecs ködmön, birkabőr és sapka adása; föld megművelése búza, árpa és kukorica alá; fűteni való kukoricaszár és nád, valamint tégla, épületfa vagy termés hazaszállítása és örölni való vitele a malomba. 13. Tótkomlós községi eseménynapló. 30—95. A községi kocsisok a községházán levő lovakhoz voltak fogadva: 1851—52-ben Hajnal János fizetése: 90 forint, 8 köböl búza, 7 köböl árpa, 1 lánc föld. 1 kocsi szalma, 4 bőrbekecs vagy 12 forint, 1 pár csizma talpalása. — 1856-ban zjednal se za obecniho tejdere&a Hirka János, fizetése: 100 forint, 8 köböl búza, 7 köböl árpa, 1 lánc föld és 1 kocsi szalma. — 1866ban Gyúrós János léferátos (liferáns) kocsisnak lett felfogadva, bére: 75 korona, 4 köböl búza és 4 köböl árpa. — 1895-ben Paulik József kocsis fizetése: 80 forint. 8,64 köböl búza és ugyan annyi árpa, 1 szűr. — A községi kocsisok 1946-ig mindig fekete színű szűrt viseltek hajtáskor, ami a község tulajdona volt. A községi tanyán kintlakó béresek fizetése: 1854—55-ben Borancsik Andrásé: 70 forint, 8 köböl búza, 1 kocsi szalma, 1 tehén téli tartása, 1 lánc föld. — 1862—63ban Krnyicsóvszki Györgyé: 80 forint, 8 köböl búza, 7 köböl árpa 1 kocsi szalma, 1 tehén nyári tartása, 3 sertés tarthatása. — 1873-ban Kisa Pál öregbéresé: 70 forint, 7 köböl búza, 7 köböl árpa, 1 tehén tartása április 24-től szeptember 29-ig. 1 süldő tartása és kihízásához szükséges takarmány, 1 láncon termett kukorica. — 1909-ben, Antal Jánosé és Ácsai Györgyé: fejenként 140 korona, 8,5 köböl búza és ugyanannyi árpa, 1 tehén ingyenes legeltetése a tanya körüli gyepen május 1-től <474